A jogszabályi előírásoktól eltérően számított egyházi kiegészítő támogatás miatt "miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást" kezdeményez az ÁSZ. A vizsgálat úgy találta, hogy 2005-2006-ban (ekkoriban Magyar Bálint volt az oktatási miniszter) az egyházi iskolák csaknem 2,7 milliárd forinttal kaptak kevesebbet annál, amennyi a törvények szerint járna.

A jelentés kitér arra, hogy a kormány e kérdésben más véleményen van, ugyanakkor nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a számvevőszék álláspontja a hatályos jogszabályokon, a kormányé viszont azoktól eltérő értelmezésen alapul. A számvevőszék javasolja a kormánynak, hogy intézkedjen az egyházi támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról.

A beszámoló egyúttal dicshimnuszt zeng a felekezeti oktatásról: "Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú eredményes nevelési-oktatási munka folyt. Az iskolai oktatás és a pedagógusok eredményességét a kiemelkedően jó tanulmányi átlag, a sikeres érettségi és nyelvvizsgát tevők, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók száma mutatja.".

A KDNP azonnal állásfoglalást adott ki "Már az egyházi iskolák pénzére is fáj a kormány foga" címmel. A szaktárca sajtóosztályán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy - egy közlemény kiadásán túl - szóban senki nem reagál a jelentésre. Azonban Magyar Bálint, az SZDSZ korábbi minisztere nyilatkozott.

- Statisztikákkal bizonyítottuk, hogy az egyházi iskolába járó gyerekek több támogatást kapnak a költségvetéstől, mint azok, akik állami vagy önkormányzati intézményekben tanulnak - szállt szembe az ÁSZ állításaival. Szerinte 2002 előtt, a Fidesz kormányzása idején fordított volt a helyzet, az egyházi iskolák számára kedvező változás az MSZP-SZDSZ koalíció hatalomra kerülése után következett be. A kormány később ezeket az aránytalanságokat akarta megszüntetni.

Az egyházak finanszírozásáról szóló vatikáni szerződést be kell tartani, még akkor is, ha annak idején tiltakoztam ellene - mondta a volt miniszter. A viták és a számítási különbségek abból fakadnak, hogy nincs egyetértés arról, milyen típusú támogatásokat köteles az állam az egyházi iskoláknak fizetni. Ez a helyzet jogbizonytalanságot okoz, miközben az "egyházi iskolák sehol Európában nem kapnak annyi állami juttatást, mint nálunk". Az SZDSZ-es politikus veszélyes tendenciának tartja, hogy egyre több önkormányzat adja át iskoláit az egyházaknak. A helyhatóságokban jelenleg a Fidesz az úr: a jobboldal ezzel a manőverrel akar gondoskodni arról, hogy a "világnézetileg semleges iskolák helyébe az ideológiailag és politikailag elkötelezett oktatás lépjen". A fideszes önkormányzatok ráadásul pénzt is megtakarítanak - tette hozzá -, hiszen így az iskolák fenntartási költségei a központi büdzsét terhelik.

A tatai Eötvös gimnázium fenntartója a város tulajdonában lévő Városkapu Zrt. lesz - így döntött tegnap a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés. A határozat akkor lép hatályba, ha a szaktárca az önkormányzati cégnek is megadja az eddig csak alapítványoknak, egyházaknak nyújtott kiegészítő támogatást. A megye - pénzügyi nehézségekre hivatkozva - előbb a szeged-csanádi egyházmegyének akarta átadni a működtetési jogot. A napokban azonban kiderült, hogy a fenntartásra pályázó egyházmegyei kft. jogilag nem létezik. (H. F.)