Az indiai fatvának nincs köze ahhoz, hogy mit gondolnak Pakisztánban, inkább kiáltványnak tekinteném - mondta lapunknak Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával és a politikai iszlámmal foglalkozó tudományos szakértője arról a fatváról, (kötelező vallási állásfoglalásról), melyet a napokban adott ki a szunnita iszlám egyik ágát alapító indiai iskola, a Darul Uloom Deoband. Mint a szakértő emlékeztetett, a komplexumként működő intézmény 2001. szeptember 11-e óta többször is kinyilvánította, hogy a deobandi nézeteknek nincs közük a terrorizmushoz.

- Ugyan az észak-indiai Deobandban található intézet misszionáriusai hozták létre a pakisztáni medreszéket, iskolákat jó száz évvel ezelőtt, de ezek mára teljesen beleágyazódtak a helyi kultúrába, társadalomba, így gondolkodásuk nem fog megváltozni az indiai iskola fatváinak hatására - magyarázta Wagner Péter.

A muzulmán elit kétféleképpen, két iskola alapításával határozta meg a britekhez való viszonyát. Az egyik felfogás szerint (erre jött létre az Aligarh Muszlim Egyetem, Pakisztán alapítóinak szellemi bázisa) el kell fogadni a briteket és át kell venni az általuk kínált modernizációs eredményeket. A másik, az ultrakonzervatív vahabbizmusra támaszkodó deobandi felfogás szerint a megoldás a bezárkózás, a megtisztulás, a visszafordulás a gyökerekhez - emlékeztetett a kutató.

- Nincs összhang a pakisztáni és indiai deobandi között. Az pakisztáni állam létrejöttével megszűnt az iskolák közötti kapcsolat, a pakisztáni medreszék önálló utat kezdtek el járni. A pakisztáni medreszék ráadásul átpolitizáltak - mutat rá Wagner Péter. - A vallási szemináriumok jelentősége az afganisztáni polgárháború idején nőtt meg, amikor Pakisztán több millió menekültet fogadott be, és állami oktatás nem lévén, ezek az iskolák vették át a tanítás feladatát. A pakisztáni medreszék jelentősége az afganisztáni polgárháború idején nőtt meg, amikor több millió menekültet tanítottak, és készítettek fel a nyári szünetekben szinte kötelező afganisztáni fegyveres ellenállásra, dzsihádra - tér ki a tálib rendszer születésére a kutató.

Az atombomba "nem jó semmire" - közölte tegnap Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, s egyben visszautasította azt a vádat, hogy országa nukleáris fegyverre akar szert tenni. A vezető Mohamed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának hétfői beszédére utalt, melyben el-Baradei szokatlanul élesen kikelt Teherán titkolódzó magatartása ellen. (MTI)