További részletek a Népszabadság DVD-sorozatáról>>>>

Csodálatos teremtmények a kétméteres szárnyfesztávolságú szirti sasok, amelyek fegyverarzenálja egyenesen lenyűgöző. Ötcentis karmaik, erős csőrük elől a nyulaknál nagyobb lények sem menekülnek. Látásuk tökéletes. Ha mi úgy szeretnénk látni, mint ezek a madarak, narancsméretű szemekkel kellene rendelkeznünk. A vörösvércse látása nagyjából olyan, mint az emberé, de egyvalamiben megelőz bennünket. Az ultraibolya fényt is érzékeli, így könnyen becserkészi a pockot - mivel e rágcsáló vizelete ultraibolya fényt bocsát ki. A baglyok is kiválóan látnak, illetve hallanak. Tökéletes sötétségben is képesek elkapni áldozataikat. Nekik a hallásuk segít. Hihetetlen érzékeny hallórendszerüknek köszönhetően pontosan meghatározzák áldozatuk helyzetét, majd lecsapnak rájuk. A lakomát egészben nyelik le, majd a csontot és a szőrt kiköpik. (A bagolyköpet hazai szakavatott ismerője egyébként nem biológus, hanem a Bolyai-díjas fizikus, Bor Zsolt.)

A szirti sasok élete a tökéletes fegyverzet ellenére sem nyugodt. Olykor éppen a fajtársaikkal szemben kell megvédenie vadászterületét. Ha nem sikerül, elpusztul. A sasutódok fele egyéves koruk előtt éhen hal. A vadászterület egyébként nemcsak zsákmányt jelent, hanem tojót is. A legyőzött fél ugyanis továbbáll, de itt hagyja nőstényét.

A filmből olyan érdekességeket is megtudhatunk, hogy a hóbagoly a hó alatt mozgó egér keltette zajok segítségével kapja el áldozatát. Másutt vércsékkel riasztják el a repülőterek közelébe merészkedő madarakat. Német kutatók megmérték, hogy zuhanórepülés során az egyik vándorsólyom sebessége elérte az óránkénti négyszáz kilométert - ezzel ez a madár a világ leggyorsabb állata. A hentes szakszerűségével dolgozó, éhes sas pedig negyedóra alatt kicsontoz egy nyulat. A keselyűk a szaglásuk révén, a számukra kellemes bomlástermék koncentrációváltozása alapján találják meg a döghúst. Az izgalmas érdekességek sora ezzel nem ért véget, a többit a közel egyórás filmből lehet megtudni. (Ö. Z.)