Az Európai Unió (EU) a mobilszolgáltatók számára beszéd roamingdíjak után szinte bizonyosan előírja majd az sms-üzenetek után fizetendő barangolási díjak mérséklését is. Azokról a díjakról van szó, melyet akkor fizet az ügyfél, ha külföldön, egy másik szolgáltató hálózatában használja a telefonját. Ilyenkor a külföldi mobilcég számláz a magyar partnerének, aki továbbhárítja azt az előfizetőre – némi árréssel és adókkal növelve. Az utóbbi években, miközben a belső piacokon drasztikusan estek az árak, addig az EU-n belüli, ma már csak virtuális határok átlépésekor drasztikusan emelkedtek a költsége. Ezért tavaly központilag szabályozták a lebeszélt percekért kérhető összeget, így egységessé váltak az árak, legalábbis a beszéd esetében. Idén februárban azonban senkit nem lepett meg, hogy Viviane Reading, az EU távközlésért is felelős biztosa bejelentette: ha a piac nem szabályozza magától az árakat, az SMS és adatforgalom esetében is hasonló lépés várható.

A kérdésben illetékes európai szabályozók csoportja (ERG) olyan ajánlást tett az unió döntéshozói számára, hogy sürgősen csökkenteni kell a tagállamokban a szolgáltatók által az SMS-ek után felszámolt tarifákat – hangzott el ma kora délután Brüsszelben a szervezet soros magyar vezetője, Pataki Dániel sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke mellett a grémiumban az uniós tagállamok hasonló szervezeteinek képviselői ülnek. Az ERG múlt csütörtöki és pénteki vilniusi tanácskozásán fogadta el többi között az SMS-roaming díjainak lefaragásáról szóló ajánlását. De azt is, hogy a mobilbeszélgetések esetében továbbra is érvényben kell tartani a tavaly életbe léptetett ármaximalizálási gyakorlatot. Igaz: ezen a területen a várakozásokkal ellentétben egyáltalán nem alakult ki verseny, a cégek közvetlenül a megállapított fölső határhoz igazították a tarifákat.

Az üzenetek után megállapított és az előfizetők által fizetett ár ugyanis a csoport vizsgálata szerint irreálisan magas. Pataki Dániel még hétfőn egy budapesti háttérbeszélgetésen megjegyezte, hogy a kérdésben az Európai Bizottság (EB) hozza meg a végső döntést, amit vélhetően július közepén hoz nyilvánosságra. Hangsúlyozta: mindez a jelenlegi szakaszban még “csupán” egy ajánlás, ám borítékolható, hogy az EB elfogadja az ERG javaslatát. Így legkorábban ősszel lépne életbe az új korlátozás, ahogyan az tavaly a beszédforgalommal is történt. Praktikusan tehát a nyári üdülési szezonban még maradnak a relatív magas árak.

Az elnök a lehetséges korlátozás mértékéről nem tudott részleteket mondani. Azt azonban lapunk kérdésére kifejtette, hogy az sms-ek esetében az ársapka bevezetése valószínűleg ugyanúgy történik majd Magyarországon, mint ahogy azt a beszélgetések roaming díjainál tették. Azaz Brüsszel euró centben határozza meg a legmagasabb árat. Azokban az országokban, ahol viszont nem vezették be az unió közös fizetőeszközét, ott egy fordulónapot is kijelöl, amely napon érvényes forint/euró árfolyam alapján alakul ki a végleges árplafont. Hozzátette, ahogy a mobilhívásoknál, úgy vélhetően az sms-eknél is évente csökkentenék a szolgáltatók által kiszámlázható díjakat.

Az adatroaming – ez ma leginkább az külföldi mobiltelefonos internet-használatot jelenti – esetében ugyanis még nem alakított ki végleges álláspontot az ERG sem. Több vélemény is “versenyzik” egymással – hangoztatta Pataki Dániel. Igaz, vélekedett, az árak a költségektől itt is elrugaszkodtak, így “valamit ezzel a piaccal is kezdeni kell”. Abban azonban nincs egyetértés, hogy ezt egy kiskereskedelmi szabályozással kell-e megtenni. Ez jelenleg egy feltörekvő piac és egy ilyen beavatkozás számottevően visszavetheti a fejlődését. Éppen ezért nagyon részletes vizsgálatra van szükség, amely egy ilyen korlátozás előnyeit és hátrányait is feltárja. A kiskereskedelmi szabályozást kifogásolók véleménye szerint nem a szolgáltató, hanem a fogyasztók oldaláról kellene megközelíteni a problémát. Úgy vélik az megoldást jelentene, ha az adatforgalom esetében az előfizető például beállíthatna magának egy költségplafont, amely fölé nem csúszhat. Egy másik vélekedés szerint pedig folyamatosan valós idejű tájékoztatást kellene adni a fogyasztónak a költségeiről, így elkerülhetőek lennének a horribilis összegekről szóló számlák. 

Ezzel együtt – jelentette ki Pataki Dániel – a fogyasztók érdeke megköveteli a tisztességes árazást, az átlátható tarifákat és a megfelelő számlázási egységek alkalmazását.

A múlt pénteki vilniusi ülésen a mobilvégződtetési díjakról is véleményt formált az ERG, mely szerint már vége annak az időszaknak, amikor a technológia gyors fejlődése érdekében ezeket magasan kellene tartani. A Testület álláspontja szerint a következő három évben 40 százalékos árcsökkenését kell produkálni a megelőző négy év európai átlagáraihoz képest. Miként az is kívánatos, hogy a tagországokban alkalmazott árak közötti különbségeket pedig szűkíteni kell, mert ezek most széles sávban, 4,5-11 euró cent között szóródnak. Magyarországon – egy 2006-os határozat alapján – jövő év elejétől a három szolgáltatónak egységesen nettó 16,84 forintos mobilvégződtetési díjat kell alkalmaznia. (Most a T-Mobile 19,75, a Pannon 20,29, a Vodafone pedig 20,99 forintot számláz.)

A szabályozói csoport közös álláspontot fogadott el egy új szabályozói egység, az úgynevezett “földrajzi piacok” meghatározásáról is. Eddig kizárólag egy ország jelentett egy piacot, most azonban külön lehet “nézni” egy régiót vagy akár egyetlen várost is. Ez persze azon helyek esetében ésszerű, ahol nagyon fejlett az infrastruktúra és a szolgáltatók nagy száma miatt éles a verseny. Így a külön figyelt területeken akár új szolgáltatók is indulhatnak, vagy enyhébb szabályokat vezethetnek be. A földrajzi piacok meghatározása ma még Budapestet aligha érinti, ez jelenleg az európai metropoliszok, így London vagy Párizs esetében merül fel. (Á. A.)

Üzenetküldés még a régi roaming-tarifával