A nemzetközi élelmezési válsággal összefüggésben rendezett római tanácskozáson felszólaló Ban Ki Mun síkraszállt azért, hogy az egyes államok csökkentsék a minimumra az exportkorlátozásokat és a behozatali vámokat mindaddig, amíg tart az élelmiszerellátás terén tavaly kialakult válságos helyzet. Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója, a rendezvény házigazdája arról beszélt, hogy a gazdag országok dollár milliárdokat költenek a mezőgazdaság támogatására, a pazarló és eltúlzott élelmiszerfogyasztásra, továbbá fegyverkezésre.

A világ túlsúlyos embereinek túlzó élelmiszerfogyasztása évente 20 milliárd dollárba kerül. Ehhez hozzá kell adni 100 milliárd dollárnyi közvetett költséget, amibe az ezzel járó betegségek és a korai elhalálozások kerülnek - mutatott rá Diouf. A Világbank és segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió emberrel gyarapodhat az éhezők tábora, miközben 850 millió ember már amúgy is éhezik.

Segélyszervezetek szerint Japán és Kína készleteik szinten tartásával hozzájárult a rizs magas árához, ami

lázongásokat váltott ki szerte a világban, még a távoli Haitin is. Fukuda Jaszuo japán kormányfő ígéretet tett a római tanácskozáson: országa 300 ezer tonna importált rizst szabadít fel készleteiből, hogy enyhítse a válságot.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy vélekedett, hogy nem a bioüzemanyagok felelősek a kialakult helyzetért, éppen ellenkezőleg: azok fontos eszközök abban, hogy segítsék a legszegényebb országokat a bizonytalan élelmiszerhelyzetből való kilábalásban. A politikus egyben teljesen alaptalannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a bioetanol előállítása az  élelmiszertermelés rovására történik. Az nem jelent veszélyt az amazóniai őserdőkre, és nem csökkenti az élelmiszerkínálatot sem - állította. Lula da Silva kifejtette, hogy az éhínség problémájának megoldására nem létezik strukturális megoldás. Az élelmiszerellátás biztonsága csak globális lehet, és azt nemzetközi együttműködés keretében kell szavatolni.

Sárkozy is cselekedésre szólít fel

A francia elnök a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztését és korszerűsítését szorgalmazta. Nicolas Sarkozy kijelentette, hogy azonnal cselekedni kell, és 2050-ig meg kell duplázni a világ élelmiszertermelését. - Segíteni kell a legszegényebb országokat abban, hogy korszerűsítsék mezőgazdaságukat, ami lehetővé teszi elegendő mennyiségű élelmiszer megtermelését - mondta Sarkozy. Mint mondta, ez az egyetlen lehetséges stratégiai választás.

A francia elnök keményen bírálta a nagy nemzetközi pénzügyi szervezeteket amiatt, hogy a fejlődő országokat exportra szánt haszonnövények, például a gyapot termesztésére buzdították az élelmiszernövények rovására. Az élelmezési problémák megoldására Sarkozy világszintű partnerséget javasolt, ami a finanszírozás összehangolására és az élelmiszerbiztonsági kérdések kezelésére terjedne ki. Azt is szeretné elérni a francia államfő, hogy szakértők termékről termékre, régióról régióra haladva mérjék fel az élelmiszer-szükségleteket, állítsanak fel "objektív diagnózist", amelyre alapozhatnak a döntéshozó politikusok.

Franciaország a következő öt évben egymilliárd euróval segít abban, hogy fejlesszék a mezőgazdaságot Afrikának a Szaharától délre eső részén. Ez az egymilliárd euró része a Fekete-Afrika gazdasági fejlesztésére februárban megígért francia segélycsomagnak.

Vádbeszédek

Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő egy olyan "minden ország által tiszteletben tartott, független és igazságos intézmény" megalapítására szólított fel, amely "igazságos módon szabályozza az élelmiszerpiacot". Ahmadinezsád szerint az ENSZ és mechanizmusai nem alkalmasak az élelmezési világválság kezelésére. Álláspontját azzal magyarázta, hogy "a nagyhatalmak rákényszerítik akaratukat a Biztonsági Tanácsra, amelyet igazságtalan politikájuk megvalósítására használnak fel". Azzal is megvádolta a nagyhatalmakat, hogy gyengítették a dollárt, ami a kőolaj- és az élelmiszerárak robbanásához vezetett.

Robert Mugabe zimbabwei elnök politikai vádbeszédet tartott a csúcstalálkozón. Azt vetette Nagy-Britannia szemére, hogy megbénította Zimbabwe gazdaságát, és bátorítja az afrikai ország rendszerének illegális megváltoztatására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Azt állította, hogy a zimbabwei kormány ellenében politikai fegyverként vetették be az élelmiszereket.

(MTI)

Ban Ki Mun