A fehér munkaköpenybe öltözött, sípokkal és dudákkal felszerelkezett tiltakozók a Szent István emlékére emelt Stephansdomtól a kancellári hivatalig vonultak, ahol átadták azt a több mint háromszázezer beteg aláírását tartalmazó listát, amelyet követeléseik alátámasztására állítottak össze.

Az orvosi kamara rendkívül keményen hadakozik a reformtervezet ellen, amelyet súlyosan elhibázottnak tart. Tiltakozása részeként május végén bejelentette, hogy június 16. és 18. között - a labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt - országszerte zárva maradnak az orvosi rendelők, ha a kormány nem módosítja elgondolását. Az akciót az egészségbiztosítási pénztárakkal (betegkasszákkal) szerződéses viszonyban álló általános orvosok hirdették meg, de döntésükkel a szak- és kórházi orvosok nagy része is elvi egyetértését fejezte ki.

A szövetségi kormány május közepén hagyta jóvá a megtakarításokat előirányzó és az évek óta veszteséges betegpénztárak talpra állítását célzó reform fő irányelveit, amelyek lényegében megegyeznek azzal a tervezettel, amelyet a szociális partnerek - a munkaadók és a szakszervezetek - dolgoztak ki áprilisban az egészségügyi rendszer átalakítására. Az intézkedések zöme 2010-ben lépne érvénybe.

A reformcsomag különösen az orvosok számára hozna jelentős változtatásokat, nem véletlenül kelt ki ellene az orvosi kamara. A honoráriumok újraszabályozásán túlmenően a tervezet a kezelési szükségletekhez igazítaná az orvosok foglalkoztatását, és lehetővé tenné a be nem töltött állások utólagos felszámolását. Amennyiben a területileg illetékes betegkasszának nem sikerülne kollektív megállapodásra jutnia az orvosi kamarával, jogában állna egyéni szerződések megkötése is az orvosokkal (a kamarának kiváltképp ez ellen van kifogása). Az átláthatóság érdekében a szerződéses orvosok a jövőben kötelesek lennének nyugtát adni az általuk elvégzett tevékenységről, a kezelés fő jellemzőiről.

Az orvosok sérelmezik azt is, hogy az osztrák egészségügyi rendszer alapegységeiként működő betegkasszák - egészségbiztosító pénztárak - a jövőben felmondhatják a szerződést azokkal az orvosokkal, akik nem tudnak eleget tenni bizonyos minőségi előírásoknak. A szerződések a jövőben csak öt évre szólnának.

A gyógyszerkiadások visszafogására pedig egy olyan ösztönző és célirányosító rendszert tervez a kormány bevezetni, amely elősegítené a  gazdaságos receptfelírást. Ennek lényege, hogy az orvos csak a szükségesnek vélt hatóanyagot jelzi a vényen, az orvosság kiadásáról ténylegesen maga a gyógyszerész dönt. A kamara szerint ez egyrészt visszavetné a kezelések hatékonyságát, másrész az orvosok és a páciensek közötti bizalmas viszony elsatnyulásához is vezethetne. Általában is az a véleménye a reformcsomagról, hogy az csökkentené a szolgáltatások mennyiségét, sőt rontaná azok minőséget.

Tetemes költségcsökkentést remél a kormány a betegbiztosítási intézetek főszövetségének egy "karcsúsított, hatékonyan működő stratégiai holdinggá" történő átalakításától. Az átszervezés egyúttal kiszélesítené a szövetségi kormány befolyását is a rendszer irányításában, ugyanis a holding felügyelő bizottságába a jövőben nemcsak az egészségügyi és szociális minisztérium, hanem a pénzügyi tárca is megbízottat delegálna.

A kormány úgy tervezi, hogy a tervezetet még a nyári szünet előtt a parlament elé terjeszti. Az elképzelés ellen azonban nemcsak az orvosok tiltakoznak, hanem a két koalíciós párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppártiak (ÖVP) soraiban is vannak morgolódások. A tartományok - és egyes szakszervezetek - a holding terve ellen lázadoznak, mert attól félnek, hogy az átszervezés megnyirbálná kiváltságaikat (a kórházak igazgatása például tartományi fennhatóság alá tartozik). A szakértők egy részének és az ellenzéki Zöldeknek pedig az nem tetszik, hogy a kormány érintetlenül hagyja az egészségügyi kiadások legnagyobb szeletét felemésztő kórházak irányításának megváltoztatását, közelebbről az egész rendszer finanszírozásának egy kézbe vonását a jelenlegi, több síkú, "párhuzamos" költségeket eredményező felépítés helyett. A kormány szándéka szerint 2012-ben nyúlna a kórházi területhez.  

Az egészségügyi rendszer átalakítása az egyik legkeményebb kormányzati kihívás az alpesi országban, több tárcavezető bicskája is beletört már az összetett feladatba. A szerteágazó finanszírozási érdekeltségek és bonyolult fennhatósági szabályozások miatt nem csupán a szociális partnerekkel, hanem a szakmai szervezetekkel, illetve a tartományokkal és helyi közösségekkel is egyeztetni kell a megvalósítás érdekében.

(MTI)