A világ leghíresebb és legellentmondásosabb edzőinek egyike foglalja el Roberto Mancini helyét az olasz bajnoki címvédő Inter kispadján.
Speciale Uno
A legújabb "milánói", a portugál José Mourinho kvalitásait senki nem vitatja, de személyisége megosztja az embereket, kiváltképp azóta, hogy bemutatkozó londoni sajtóértekezletén azt válaszolta az újságíróknak: "Ne nevezzenek engem arrogánsnak, én európai bajnok, a Special One vagyok."
Történt ez azután, hogy a Portót 2003-ban és 2004-ben UEFA Kupa-, illetve BL-diadalra vezette. Sőt 2003-ban a Porto annyi pontot (86) gyűjtve hódította el a bajnoki címet, amenynyit a hárompontos szabály bevezetése óta egyetlen más együttes sem szerzett Portugáliában. Érthető, ha Roman Abramovicsnak évi 4,2 millió fontos "kezdő" fizetést is megért a lódenkabátos mester... Aki aztán futballtörténetet írt Londonban is, hiszen az arisztokratikusnak mondott klub nemzetközi csapatával fél évszázados nyeretlenségi sorozatot szakított meg, ami a bajnoki elsőséget illeti. Majd - csakúgy, mint a Portóval - duplázott, de a Chelsea-vel mégsem jutott oly magasra, mivel a londoniakkal nem sikerült elérnie a BL-győzelmet (még a döntőt sem).
Alighanem emiatt szakítottak vele 2007-ben, feledve - egyebek közt - azt is, hogy garnitúrája hazai pályán megdöntötte minden idők angol veretlenségi rekordját. Mancini helyzete hasonló volt: miközben az Inter Itáliában aratott, a BL-ből kétszer egymás után a nyolcaddöntőből esett ki... Így tehát Mourinhónak Milánóban sem lesz könnyű dolga, a legkevésbé azonban a kék-fekete mezes játékosok irigyelhetők.
A portugál szakvezető ugyanis azzal kezdte munkásságát a Portónál, hogy az előkészületi időszakban rendszeresen húsz kilométeres "laza" futást vezényelt a labdarúgóknak. Kocogás volt, kacagás nem...
Azazhogy akkor nem. Az UEFA Kupa, majd a BL-trófea átvételekor már inkább.