Ha végignézzük a Verne-regények sorát, azt láthatjuk, hogy legalább a felük valamilyen módon kapcsolatban áll a tengerrel.
Verne és a tenger
Az író a Loire menti Nantes-ban cseperedett fel, ahonnan csak egy ugrás a tenger. Rokonságában több tengerész is akadt (egyik nagybátyja korábban kalóz és hajótulajdonos volt, egyik nagyapjának testvére pedig a rabszolga-kereskedelemben ténykedett), akiknek régi hajós holmija a családi ház padlásán rejtőzött. Verne és testvére, Paul a talált kellékekkel gyakran játszott kalózosdit. Paul később csakugyan tengerész lett. Korábban már volt szó róla, hogy maga Verne is meg akart szökni egy India felé tartó hajón, de az atyai szigor visszaparancsolta.
Kétségtelenül nagy hatással volt rá, hogy fiatalon elhajózhatott Nagy-Britanniába és Skandináviába, s miután sikerei nyomán némi pénzre tett szert, családjával a La Manche partjára költözött, megvásárolt és rendbe hozatott egy ócska halászhajót. 1867-ben Paullal áthajózott Amerikába, s naplót vezetett. Ekkortájt már dolgozott később legismertebbé vált művén, a Húszezer mérföld a tenger alatt című regényén, mely nálunk Nemo kapitány címen jelent meg.
Az író addigi regényeiben is erősebben támaszkodott fantáziájára, mint a realitásokra, a Nemóval viszont egy teljesen ismeretlen közegbe kalauzolta el olvasóit. Tengeralattjáró abban a korban még nem létezett (bár az amerikai Bushnell már 1776-ban megépítette - fából - a Turtle elnevezésű "tengeralattjáróját", katonai célokra), a víz alatti világról szinte semmit nem tudott az akkori tudományos élet, illetve azt a keveset, amit tudott, Verne mind beépítette könyveibe. Nem hagy kétséget afelől, hogy az emberiség jövőjét az óceánok kincseinek kiaknázásában látja. Nemo kapitány és kis csapata mindent a tengerből nyer ki; elektromosságot, nyersanyagokat, élelmet, ráadásul víz alatti várost épít. Az író nem is sejthette, hogy az utókor a legvadabb képzeleteit is túlszárnyalja. Az emberiség manapság a tengeri élővilágból nyeri fehérjeszükségletének tekintélyes részét, egyre nagyobb a tengeraljzatról kitermelt szénhidrogének aránya, és a tengeri ércek bányászata gyakorlatilag még el sem kezdődött.
Az pedig még az író rémálmaiban sem fordult elő, hogy e kimeríthetetlennek tartott erőforrás egyáltalán nem kimeríthetetlen, s hogy a környezetszennyezés, a túlhalászás éppen az emberiség egyik utolsó reményét sodorja végveszélybe.
Lapunk újabb akciójának, a Népszabadság Verne-sorozatának következő könyve, a Nemo kapitány első kötete holnaptól kapható a hírlapárusoknál.