Elfogadta hétfőn az Országgyűlés az új közoktatási esélyegyenlőségi jogszabálytervezetet, amelynek egyik kiemelt célja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járatását ösztönözze. Így beíratáskor húszezer, minden félév után pedig tízezer forintot kapnának azok a hátrányos helyzetű szülők, akik óvodába viszik a gyermeküket. A Fidesz sajtóhírek szerint az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni az ügyben. A program ezen kívül is számos megoldással kívánja kiküszöbölni azt, hogy a nehéz helyzetbe születettek már gyerekkorukban egész életükre szóló hátrányt szenvedjenek.

"Az Új tudás program az elmúlt tizenöt év legátfogóbb közoktatási programja" - mondta lapunknak Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Hozzátette: egyik legfontosabb céljuk a korai fejlesztés, azaz a hatéves kor alatti gyermekek bevonása a közoktatási rendszerbe. Hiller István hozzátette: a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek érdekében a parlament már elfogadott egy módosító indítványt. Eszerint az önkormányzat döntése alapján vagy természetben - mondjuk étkezési jeggyel - vagy pénzben lehet kifizetni a pótlékot, de csak akkor, ha a gyermek az óvodai foglalkozások több mint háromnegyedén részt vett. Az oktatási miniszter hozzátette: minden komoly tanulmány azt mutatta ki, hogy ha egy gyermek nem jár óvodába, sokkal valószínűbb, hogy később nem szerez szakképesítést, nem tud továbbtanulni. Ha pedig nem tud elhelyezkedni, akkor szociális segélyen élő állampolgár lesz.

A miniszter kiemelte az esélyegyenlőség kérdését, a szegregáció elleni fellépés fontosságát is. Arról az egyetlen pontról szavaztak tegnap, amely törvénymódosítást igényelt. Az Új tudás többi része ugyanis kormány- vagy miniszteri rendelettel megoldható.

Egy sor intézkedés születik például azért, hogy ne alakulhassanak ki iskolák, amelyekbe jellemzően hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek járnak.

A most elfogadott törvényjavaslat értelmében a szegregációval szemben esélyegyenlőségi tervet kell készítenie az iskolák fenntartóinak. Ehhez a tárca minden támogatást megad, például már két éve képzik azokat a szakértőket, akik segítenek megírni a pályázatokat. Azok az iskolák, amelyek számára nem készítettek esélyegyenlőségi tervet, nem indulhatnak uniós pályázatokon.

Hiller István lapunk kérdésére kitért a pályakezdő pedagógusok pótlékára is, amely téves sajtóhírek szerint része a most elfogadott csomagnak, pedig nem: tegnap csak az alapelvet rögzítették, jelesül azt, hogy a pénzügyi financiális részleteket a költségvetési törvény tartalmazza. "E lépés célja, hogy szakmailag vonzóbbá tegyük a pedagógusi pályát olyan kezdők számára, akik az alacsonyabb bérezés miatt váltanának szakmát. De ez nem azt jelenti, hogy a már pályán lévők kárt szenvednének. Épp ellenkezőleg. A minőségi bérpótlékot azok a pedagógusok kapják, akik hosszabb ideje vannak a pályán, és jól teljesítenek" - mondta a miniszter, aki ma adja át az esélyegyenlőségért legtöbbet tett száz pedagógus számára alapított Teleki Blanka-díjat.

A teljes programcsomag 130-140 milliárd forint lesz, amelynek kétharmada uniós forrás.

Esélyegyenlőségi terv nélkül az iskolák nem juthatnak uniós fejlesztési forráshoz