A kormány és az MNB egymással ellentétes céljai most láthatóbbá váltak, mint az utóbbi években bármikor - áll a PC elemzésében.

A PC szerint Simor András kinevezése óta a jegybank és a kormány együttműködése - legalábbis a külső kommunikáció szintjén - harmonikus volt, ám a jelenlegi helyzetben a jegybank mégis a támadások kereszttüzében találta magát, meglepő módon mind a kormány, mind az ellenzék részéről.

Az elemzés kitér arra, hogy a jegybank a forint árfolyamsávjának eltörlése óta határozottan és hangsúlyosan kiáll az inflációs cél mellett. Az intézmény vezetői minden alkalmat kihasználnak a verbális intervenció lehetőségére, szinte naponta elmondva, hogy az MNB megteszi a szükséges lépéseket a cél elérése érdekében. Ennek alapján a monetáris tanács az elmúlt időszakban folyamatosan emelt az alapkamaton.

Az inflációs célt korábban a jegybank és a kormány közösen határozta meg.

Az infláció a költségvetési és gazdasági okok miatt a korábban tervezettnél jóval magasabb pályát írt le az elmúlt években, de külső hatások is nehezítik az inflációs cél elérését: a nyersanyagárak és az élelmiszerárak tartósan magas szinten "beragadhatnak", ráadásul az ázsiai térségben is a korábbiaknál jóval magasabb a drágulás üteme.

A kormányoldal kritikáinak alapja érthető: bár a magas infláció természetesen az ország vezetésének sem kedvez, rövid távon könnyebben tudja kezelni, mint a kamatemelés következményeit, sőt az infláció alultervezése régóta alkalmazott politikai trükk a költségvetés összeállítása során.

A kormány azonban a régióban egyedülállóan alacsony gazdasági növekedés felgyorsításában érdekelt, ami ellen hat a magas alapkamat.

Ez politikailag is probléma a kormány számára, mivel az ellenzék régóta arra helyezi a hangsúlyt politikájában, hogy a jelenlegi rossz gazdasági helyzet megoldásának kulcsa a növekedés beindítása, a munkahelyteremtés. Éppen azokon a területeken ront tehát a helyzeten a jelenlegi monetáris politika, ami politikai szempontból kulcsfontosságú lenne a kormány számára - áll a PC elemzésében.

Az elkövetkező időszakban PC elemzői úgy vélik, a kormány egyre élesebben kritizálja majd a jegybankot a monetáris szigor miatt.

A legvalószínűbb az, hogy az MNB ellenáll a támadásoknak, továbbra is kiáll az inflációs cél mellett. Ebben az esetben a monetáris politika hitelessége növekszik, ugyanakkor a növekedés láthatja kárát, és intenzívvé válhat a kormány és a jegybank konfliktusa. Jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a jegybank enged a nyomásnak, hitelességét kockáztatva módosít az inflációs célon.

A PC elemzői szerint az igazi meglepetést azonban az alapkamattal kapcsolatban az okozta, hogy a kormány mellett az ellenzék vezető pártja is kritizálta a jegybank politikáját. Varga Mihály volt pénzügyminiszter jelezte, hogy a költségvetési bizottság előtt szeretne magyarázatot kapni a jegybankelnöktől.

Az elemzés készítői úgy vélik: a lépés annak a stratégiának a része, amelynek célja a párt kormányzóképességének bizonyítása. A Fidesz kritikája az államadósság kamatterheinek növekedésére fókuszált, és ezzel a párt jelezni akarta, hogy kormányzásra készülve a költségvetési hiány helyzete legalább annyira foglalkoztatja, mint a kormányoldalt.

A Fidesz így most más gazdaságpolitika mellett érvel, mint amit kormányon - Járai Zsigmond jegybankelnöksége alatt - folytatott, amikor az alacsony inflációt és az erős forintot kezelte gazdaságpolitikai prioritásként - állítja a PC.

A PC elemzői kitérnek arra, hogy a Fidesz és a jegybank közötti konfliktusnak személyi aspektusa is van: Orbán Viktor miniszterelnökként több ízben konfrontálódott Simor Andrással, aki akkoriban a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt, akkoriban a Fidesz-kormány több olyan intézkedést is hozott, amely hátrányosan érintette a magyar tőkepiacot.

A jegybankelnököt hamarosan a Parlament költségvetési és gazdasági bizottsága hallgatja meg.

"Habár a meghallgatást a jegybank kezdeményezte még korábban, a Fidesz igyekezett úgy beállítani az eseményt, mintha az valójában Simor András "raportra hívása" lenne, hiszen a bizottság elé citálás klasszikus politikai nyomásgyakorló eszköz a magyar belpolitikában" - olvasható a PC elemzésében.

Az elemzés készítőinek véleménye az, hogy a jegybanki kamatemelés további lényeges hatása a forint árfolyamának jelentős erősödése, aminek középtávon több negatív következménye is lehet. Egyrészt drágítja az exportot, amely az elmúlt időszakban a magyar gazdaság egyetlen motorja volt, másrészt kedvezőbbé teszi a devizahitelek felvételének kondícióit.

A PC szerint mindezek növelik a politikai kockázatokat, mivel az exportban érdekelt vállalatok folyamatosan presszionálják a kormányt és az ellenzéket, hogy kritizálja a jegybank kamatpolitikáját.

Nő a devizakockázatból fakadó politikai kockázat is: ha tartósan erős a forint, a magyar lakosság a jelenleginél is magasabb arányban vesz fel devizahiteleket, és egy esetleges tartós forintgyengülés nagyon sok magyar háztartást érinthet hátrányosan.

(MTI)