Gyurcsány: "az ország nem olcsóságával versenyez" a japán tőkéért
A kormányfő szerint a magyarországi befektetésekkel nem csak a magyar piacot, de az egész Európai Uniót el lehet érni. Úgy vélte, hogy Japán és Magyarország között nemcsak puszta gazdasági együttműködés, de azon túlmutató, "lelki" kapcsolat is kialakult.
Mitarai Fudzsio elmondta: céljuk, hogy olyan megállapodásokat kössenek az unióval és tagállamaival, amelyek megkönnyítik a további befektetések lehetőségét. Magyarországon megfelelő állapotban van a befektetési környezet - tette hozzá.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt 2-2,5 év során hosszú távú stabilitást, növekvő gazdasági pályát és aktív gazdaságdiplomáciai, külpolitikai kapcsolatokat igyekezett megteremteni. Mint mondta, az ország a gép-, jármű-, és gumiiparban, a biotechnológiában, az informatikában, valamint a turizmusban látja jövőjét, és nem olcsóságával kíván versenyképes lenni, hanem magas szakértelmével.
"A térség talán legjobb közlekedési infrastruktúráját, és talán legversenyképesebb felsőoktatását ajánlja a befektetők figyelmébe. Azon dolgozunk, hogy adórendszerünket hozzáigazítsuk az új kihívásokhoz, elsősorban az adórendszer egyszerűsítése, a beruházások, a munkahelyteremtés terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűbbé tétele az, ami a szándékaink között szerepel" - mondta a miniszterelnök.
A makrogazdasági adatokat ismertetve elmondta: egyre jobb növekedési mutatók látnak napvilágot, az ország gazdasága gyorsuló pályán van, az idei 2,5 százalékos GDP-bővülés után jövőre 3 százalékot meghaladó növekedéssel számolnak. Kiemelte, hogy csökken az infláció és mérséklődik a költségvetés hiánya, szemben az uniós trenddel.
A kormányfő szerint mindez azért valósulhatott meg, mert 2006-2007-ben elvégezték a szükséges kiigazítást. "Ez egy erős alap, amelyre építkezni lehet" - mondta, hozzátéve: az építkezés arról szól, hogy hogyan lehet kedvezőbbé tenni a gazdasági feltételeket.
A kormányfő beszámolt arról, hogy a korábbi kifogások alapján néhány egyszerűsítést már elvégeztek. Példaként említette a külföldön megszerzett jogosítványok elismerését, a külföldiek alkalmazásával kapcsolatos feltételrendszer egyszerűsítését. Most azon dolgoznak, hogy véglegesítsék a két ország között a szociális megállapodást annak érdekében, hogy az itt dolgozó japán munkavállalók ellátása ugyanolyan zökkenőmentesen történhessen, mint az uniós állampolgároké.
A japán üzleti szövetség elnöke elmondta: új üzleti kapcsolatot szeretnének kiépíteni, és ehhez kéri a magyar döntéshozók támogatását. Hozzátette, hogy tavaly már elindult annak az EU és Japán között létrejövő, a befektetések könnyítését célzó megállapodás előkészítése.
Az ITD Hungary magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség szerint a japán befektetésekért Magyarország Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Romániával áll versenyben, de néhány projekt esetében Németországgal és Spanyolországgal is versenyez. Az ITD Hungary jelenleg is több japán befektetővel tárgyal, ezek között vannak olyanok, amelyekkel már konkrét projektről egyeztetnek. Egyes cégekről már az is tudott, hogy kapacitásbővítést fontolgatnak Európában, illetve olyanokról is van információ, amelyek 2-3 éven belül szándékoznak beruházni Európában. Elsősorban autóipari és elektronikai ágazatokban megvalósuló befektetésekről folynak a tárgyalások, ezeken belül is főként másod- és harmadkörös beszállítókról.
Az ITD Hungary adatai szerint 2000-2007 között összesen 70 japán befektetési projektet regisztráltak, ezek összértéke 2,4 milliárd euró, általuk 11 ezer új állás jött létre Magyarországon. Az idei év első felében négy kedvező japán érdekeltségű befektetési döntés született az ügynökség menedzselésében: két autóipari, egy elektronikai, illetve egy megújuló energiához kötődő. Tavaly a Japánba irányuló magyar kivitel értéke meghaladta a 400 millió dollárt, ez 6 százalékos növekedés 2006-hoz képest. A japán import értéke 2,64 milliárd dollár volt 2007-ben, ami csaknem 20 százalékos bővülés az előző évhez viszonyítva.
(MTI)
Japán üzleti nagyágyúk: Keidanren
A kelet-ázsiai ország talán legbefolyásosabb szervezetének vezetősége érkezett hazánkba. A Keidanren, a Japán Üzleti Szövetség – a gyáriparosok szervezete – elnöke, Mitarai Fudzsio, a Canon vezérigazgatója mellett számos nagyvállalati vezető is az utazó delegáció tagját képezi. Gazdasági erejüket mutatja, hogy a hazánkba látogató cégek – köztük a Nippon Oil, a Nippon Steel, a Tokyo Electric Power, a Sumitomo Chemical és a Mitsui Fudosan – egyévi árbevétele együtt körülbelül százhetvenmilliárd dollárt tesz ki, amely nagyjából megfelel Magyarország éves, vásárlóerő-paritáson mért bruttó gazdasági össztermékének. Ennek megfelelően a japán delegációt hétfőn fogadta a miniszterelnök, majd a kormány több tagja, valamint a magyar üzleti élet legfontosabb szereplőivel is találkoznak. A Keidanren elnökségének látogatása – amely érinti Csehországot és Lengyelországot is – jelzi a régió iránti fokozott japán érdeklődést. Az említett cégek pedig európai terjeszkedésük kapcsán akár például Magyarországon is befektethetnek, valamint régiós cégek együttműködését vehetik igénybe harmadik országban végrehajtott projektjeikhez.
