Negyven éve jelent meg az első Intel mikroproceszszor. Ebből az alkalomból az Intel a BMW fellegvárában felvázolta a jövőt, amelyben a tranzisztorok száma még mindig kétszereződik kétévente - ami egyre látványosabb minőségi változásokat hoz majd.
Szilikonintelligencia
Egy fontos minőségi változás már bekövetkezett: megváltozott a programozás alapfilozófiája. Miután mind a számítási teljesítmény, mind a tárolókapacitás fölös mennyiségben áll rendelkezésre, a programoknak nem kell takarékoskodniuk. A mai szoftverek a szűkös idők értékelési szempontjai szerint csapnivalóak...
Nemrég értekeztünk arról, hogy a játékgépekben szuperszámítógép-processzorok dolgoznak. Ezúttal az Intel feltehetően nem teljesen alaptalan előrejelzései nyomán azt körvonalazzuk, hogy a kifejezetten számításokra tervezett gépekkel mit lehet elérni már most vagy a nem távoli jövőben. A jelenleginél 10-szer nagyobb teljesítményű gépek már 6-7 év múlva meg fognak születni. A tranzisztorok számának növekedésével a gépek teljesítménye is nő, sőt a műveletek ügyesebb szervezésével annál gyorsabban.
Szuperszámítógépek kapcsán sokat hallunk az időjárás-előrejelzésről. A köznapi elképzeléssel ellentétben ez nem csak ahhoz kell, hogy a holnapi öltözködésünket megtervezzük. A kéthetes, egy hónapos előrejelzések alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági és a szállítási tevékenységeket, adott esetben eurómilliós nagyságrendben. Továbbá az időjárásba nemcsak a hőmérséklet és a csapadék léte számít bele, hanem a szél iránya és ereje és a csapadék konkrét mennyisége - az előrejelzésben kijelölt területen belül. A 70 százalék feletti beválási esély, amely manapság az elvárás, az összes időjárási tényezőre vonatkozik, és ha kevesebb ugyan a napsütés, de a jósolt 22 mm eső helyett 15 mm esik, az még megfelelő találat.
Szomorúan aktuális jóslat, hogy a mainál 10-szer jobb számítógépekkel egy héttel előre lehet majd jelezni a forgószelek helyét - óraműpontossággal. Az USA délkeleti területein ez nagyon sokat jelenthet - Mumbaiban kevesebbet.
Szintén az áramlásokkal (és az Intel által támogatott F-1-es csapattal, a Sauber-BMW-vel) függ össze, hogy mostanában már az autókkal is egyre kevesebb szélcsatorna-kísérletet végeznek, mert a számítógépes szimulációk pontossága elérte azt a szintet, hogy a korábbiaknál részletesebben tudják már szabályozni az autók körüli örvényeket. Ezért olyan szabály bevezetésére készülnek a Forma-1-ben, hogy a légterelők nem teremthetnek a követő autó számára előnytelen viszonyokat. Eddig ugyanis előfordult, hogy az elöl haladó autó légterelője rontotta a követő úttartását. (Érdekes, hogy a hasonló taktika a vitorlázásban nemhogy tilos, hanem alapvető...)
Tíz év múlva egy töréstesztet már nem a valóságban, hanem számítógépesen hajtanak végre - ha a gyártók megadják az autó számítógépes modelljének megfelelő tulajdonságait. Egyes gyártók számos töréstesztet már ma is virtuálisan végeznek el, költségkímélési és időtakarékossági célból. Tíz év múlva már kivétel nélkül minden gyártó képes lesz a szabványos törésteszt virtuális elvégzésére, nem beszélve magáról a minősítő intézményről.
Egyelőre kevés, igen jól felszerelt kórházban, klinikán van olyan berendezés, amely elkészíti a páciens vizsgált testtájának komplett, térbeli modelljét. Ezt ugyanis tetszőlegesen lehet manipulálni, bármilyen irányból meg lehet nézni, a felesleges részleteket el lehet távolítani (lásd a most megtekinthető Bodies kiállítást), és végül de elsősorban meg lehet tervezni a műtéti beavatkozást. Tíz év múlva az eljárás pontossága a milliméteres nagyságrendbe finomodik, és időigénye néhány perc lesz. (Ez a modell elkészítéséhez szükséges idő, ha megvan a modell, a további műveletek már ma is valós idejűek.) Reméljük azt is, hogy a ma különleges, 2-3 mm-es felbontóképességű, néhány órás átfutási idejű berendezések minden sebészeti osztályon megjelennek.
Általánosságban várható, hogy a belül szigorúan soros, igen-nem logikával működő berendezések a sebesség, az adattárolás és az osztályozás fejlődésével egyre emberibb intelligenciára tesznek szert. A lopakodó repülőgépeket régóta a számítógépek vezetik, mert a kötött alak miatt rossz az aerodinamikájuk. Tíz év múlva kapható lesz olyan szériaautó, amelyet át lehet állítani automata módba a sztrádán. Magától tart követési távolságot, és kanyarodik. Magától beparkol szűk helyre.
Hogy mi lesz húsz év múlva, azt majd megmondjuk akkor...