Mára kiegyenlítődött a pálya, lekoptak az előítéletek, nagyjából eltűnt az őket súlytó diszkrimináció. Azt még én is megéltem, hogy - akár még harminc éve is - nehéz soruk volt. De azt nem gondoltam volna, hogy a balkezesség mekkora előnyökkel is jár. Mintha a sors ki akarta volna egyenlíteni a társadalom igazságtalanságát. A balkezesek invenciózusak, másképp jár az agyuk, olyasmiket találnak ki, amikről mások (jobbkezesek) még csak álmodni se tudnak. Ed Wright kéttucatnyi híres történelmi balkezes életét villantja fel, s ezek mindegyike be tudott dobni valami pluszt, amitől nem talált ellenfélre. Ilyen mondjuk az invencióképesség (amit Ed Wright laterális gondolkozásnak nevez.) Ezzel nyert Nagy Sándor a dákok ellen: a védekezők magabiztosan várták, hogy Sándor majd előbb hidat épít a Dunán, ők meg - a munka közepén - egyszerűen lecsapnak rájuk. Csakhogy a hadvezér okosabb volt: a sátrakból tutajokat épített és az éj leple alatt átkelt a folyón, és persze elsöpörte az ellenséget.

Erre mondja a könyv, hogy a balkezesek valami extra módon kezelik az élet feladatait. Ford nemcsak a futószalag rendszert találta ki az autógyártásban - megoldásán kezdetben mindenki kacagott -, de ő jött rá arra is, hogy ha magasabb fizetést ad munkásainak, azzal nemcsak a termelékenység fog emelkedni, de a T modellből is több fogy. Ez annyira új dolog volt, hogy a szakma árulónak tekintette, döntésében profitellenes lépést láttak, közben nem vették észre, hogy ezen gazdagodott meg...

A balkezesek jelentős empatikus képességekkel rendelkeznek: nemcsak helyzetekhez tudnak jobban alkalmazkodni, de ráéreznek társaik - netán a hallgatóság vagy közönség - érzékenységére is. Ettől vált olyan kitűnő "kommunikátorrá" Reagan elnök, sőt Clinton is: olyan elveket (döntéseket) is át tudtak vinni a gyakorlatba, melyek nem voltak népszerűek, s melyeknek sok ellenzője támadt saját pártjukon belül is. A példákból az is látszik, hogy a könyv sajátos perspektívájú történelemkönyv: bepillantást enged hírességek "műhelytitkaiba", illetve megmutatja, mitől voltak sikeresek. McEnroe teniszjátékának elemzése pl. nemcsak a sportoló híres-hírhedt átkozódásaival foglalkozik, hanem ütéstechnikájának - igaz feltételezésekre támaszkodó - elemzésével is. E szerint McEnroe a csak balkezesekre jellemző térérzékelésével úgy tudta irányítani az ütő és labda találkozását, hogy a röppálya és becsapódás visszaadhatatlan ászt eredményezzen. Érdekes Bill Gates karrierelemzése is, bár a személyiség (meg az üzletember) nem ragad magával, viszont a programkészítés, üzletalapítás számos titkába nyerhetsz betekintést. Wright a Beatles-rajongóknak is tartogat érdekességet, McCartney alakjának felidézésével - itt végre nemcsak nyúlfarknyi megjegyzések mutatják be a balkezes zenész zsenialitását, de "démonjaiba" is betekintést enged. A balkezesek belső világa is fura: tele vannak - titkolt - kínnal, lelki válságokkal. Ugyanakkor közülük kerülnek ki a nagy újítók, akik szakítanak a tradíciókkal (Leonardo, Newton, Marie Curie vagy Chaplin).

Híres emberek telefonkönyve. Olykor - a balkezes lét jellemzésének egy-egy vonását - többször is olvashatod, ami azonban nem zavaró, hiszen az ilyen könyveket az ember lapozgatja, összevissza keresgél bennük, ezért aztán nem árt, ha többször is találkozol e csoportot jellemző pszichés tulajdonságok leírásával. Ed Wright azt is tudja, hogy az élet nemcsak piros pontokat osztott a balkezesek számára: a sors ugyan számos nagyszerű tulajdonsággal kárpótolja őket a diszkrimináció vagy lenézés ellenében, de terheket is pakol áldozatai hátára: hirtelen haragot, elhamarkodott döntéseket, és sokszor magányosságot is.

A könyv tehát esszékaland, játékos lexikon, s közben kis kultúrtörténetet is kínál (szigorúan light változatban), komolykodik, de megjegyzéseit akár komolyan is veheted.

(Ed Wright: Balkezesek a világtörténelemben. Ford: Nagy Mónika Zsuzsanna. Népszabadság könyvek.)