A bonni államügyészség utasítására a Deutsche Telekom több németországi telephelyén, között a bonni konszernközpontban is házkutatást tartottak. A razzia kiterjedt az egyre kényesebb helyzetbe kerülő René Obermann elnök-vezérigazgató irodájára is. Az államügyészség a kormány bizalmát még bíró Obermannt (egyelőre) nem gyanúsítja, viszont nyolc személy ellen nyomoznak. Közöttük van Obermann elődje, a DT éléről 2006 őszén távozott Kai-Uwe Ricke, az adóbotránya miatt a felügyelő bizottsági elnöki posztjáról az idén februárban lemondott Klaus Zumwinkel, valamint Harald Steininger, az óriáscég korábbi biztonsági főnöke.

Az ügyészség már nemcsak azt vizsgálja, hogy a konszern volt vezetői utasítására állítólag több felügyelő bizottsági tag, valamint a DT-vel foglalkozó újságíró híváslistáit leellenőrizték. Az akció célja az volt, hogy kiderítsék: kitől szivárognak ki a médiához a vállalatról szóló stratégiai információk. A „mély torkok” utáni kutakodás azonban itt nem állt meg. Az ügyészség megerősítette a müncheni Süddeutsche Zeitung értesülését, miszerint azt is vizsgálják: a DT utasítására tényleg kutakodtak-e a munkavállalói oldalt képviselő fb-tagok, valamint újságírók bankszámlái után, illetve a mobil híváslisták alapján lekövették-e az illetők mozgását, tartózkodási helyeit.

A Der Spiegel online-kiadása tegnap azt írta: a kémkedéshez egy olyan detektívcég szolgálatait vették igénybe, amely az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi ex-munkatársait alkalmazza.

A Deutsche Telekom eddig annyit ismert el, hogy a megfigyelési akció 2005-2006-ban zajlott. Ennek során egy berlini adatfeldolgozó cég több százezer hívás, valamint többezer újságcikk feldolgozásával egyetlen gyanús kapcsolatot állapított meg: Wilhelm Wegner, a konszern üzemi tanácsának elnöke és Capital című gazdasági magazin egyik munkatársa között. A berlini Der Tagesspiegel értesülései szerint Wegner az adatokkal való szembesítésekor lényegében beismerő vallomást tett. A kacifántos ügy úgy pattant ki, hogy felbukkant az adtafeldolgozó vállalkozás által a Deutsche Telekomnak benyújtott 359 ezer eurós számla.

Közben az is kiderült, hogy a Deutsche Telekom már 2000-ben is kémkedett újságírók után. Nyolc évvel ezelőtt egy berlini detektíviroda a Financial Times Deutschland vezető riporterét fürkészte ki a szerkesztőségben elhelyezett rejtett kamerával. A Der Spiegel online-kiadása tegnap azt írta, hogy a szóban forgó detektívcég munkatársai a „falomlás” előtt az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi kémelhárításának munkatársai voltak.

A szövevényes, a titkosszolgálatok műveleteit idéző afférban továbbra sem tudni, hogy pontosan ki adott utasítást a megfigyelésekre. Az utasításnak azonban nagyon magas helyről kellett érkeznie, mértékadó vélemények szerint a biztonsági osztály csak felsőbb parancsra cselekedett.

Gazdasági szakértők és jogászok arra is figyelmeztetnek, hogy a titoktartási törvény a felügyelő bizottságok minden tagjára nézve kötelező, s a német törvények szerint akár két éves szabadságvesztéssel is büntethető az, aki bizalmas vállalati információkat illetéktelenek birtokába juttat. A tavaly 62,5 milliárd eurós árbevételt elkönyvelő Deutsche Telekomnak - már tőzsdei pozíciói miatt is - jogában áll védekezni a „mély torkok” ellen, a döntés – miszerint szabadon „garázdálkodnak a távközlési konszern birtokában lévő ügyfél, és hívásadatokkal – katasztrofálisnak bizonyult. A távközlési-, és az adatvédelmi törvények megsértésével ugyanis alapjaiban ingatják meg több tízmillió ügyfélnek a vállalatba fektetett bizalmát.

Berlin