Az 52 órás felvételt a mártírhalált halt miniszterelnök és hét társa perének 50. évfordulóján, június 9. és 15. között mutatjuk be a közönségnek, miután a Levéltár főigazgatója beleegyezett abba, hogy a felvételről kutatói másolat készüljön, és a felhasználás feltételeiről is megállapodtunk - tájékoztatott Csikós Ildikó.

Az egy hétig tartó eseménysorozatot a Nyílt Társadalom Archívumban tartják, ahol szóról szóra elhangzik majd a tárgyalás szövege, történészi kommentárt nélkül. A per hanganyagának egyes részleteit jövő pénteken mutatják majd be a Magyar Országos levéltárban tartandó sajtótájékoztatón.

A Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatalát eddig az adatvédelmi törvény egyes passzusaira hivatkozva tagadta meg a Levéltár. Ezért a közeledő 50. évforduló miatt, a Nyílt Társadalom Archívum vezetője, Rév István és az 1956-os Intézet főigazgatója, Rainer M. János felhívást tett közzé szerdán, hogy a történész kollégák aláírásukkal segítsenek abban, hogy az emlékezeti esemény létrejöhessen. A felhívást a történésztársadalom 45 képviselője írta alá. A felhívásban hangsúlyozták, hogy "annak idején, még a korabeli törvényes előírásokat is megszegve, a politikai hatalom - Nagy Imre tiltakozása ellenére - zárt tárgyalást rendelt el. A magyar közvélemény így csak utólag értesülhetett arról, hogy az ország miniszterelnökét, kormányának tagjait, illetve munkatársait kivégezték, vagy súlyos börtönbüntetésre ítélték."

A dokumentumban azt is megállapították, hogy "a levéltári és az adatvédelmi törvény életszerűtlen, a törvényalkotó eredeti szándékaival ellentétes értelmezése gördít akadályokat a megismerés és az emlékezés útjába", ugyanis a per teljes eredeti szövegét hangzó formában eddig nyilvánosan soha nem játszották le.

Nagy Imre perét Hruscsov szovjet pártfőtitkár döntése nyomán folytatták le. Nagy Imrét 1958. június 15-én Vida Ferenc bírói tanácsa szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélte. Másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték. Vádlott-társai közül Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957 végén börtönben halt meg, Szilágyi Józsefet, a miniszterelnöki titkárság egyik vezetőjét pedig külön perben hozott ítélet nyomán 1958. április 24-én végezték ki.

Nagy Imre holttestét előbb a börtön udvarán földelték el, 1961-ben pedig az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették. Az 1956-os forradalom jelképévé vált Nagy Imre és mártírtársai rehabilitációja az ellenzék egyik fő követelése volt. 1989. június 16-án a Hősök terén 250 ezren búcsúztak tőlük, majd az Új Köztemető 301-es parcellájában ünnepélyesen újratemették őket. Nagy Imrét, Gimest, Losonczyt, Malétert és Szilágyit 1989. július 6-án a Legfelsőb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól.

(MTI)

Nagy Imre az utolsó szó jogán