Budapestet támogatta az uniós többség, a lengyelek miatt nincs egyezség
A soros szlovén elnökség egy kora hajnali kör-sms-ben közölte a sajtóval, hogy a tagállamok miniszteri szinten, június 18-án „folytatják a konszenzusépítést” a helyszínről. Ez egy nappal előzi meg a soron következő EU-csúcsot, nyilvánvalóan azért, hogy a miniszterelnökök is besegíthessenek adott esetben. Júniusban ugyanis feláll már az intézet igazgatótanácsa, egyre nagyobb a döntéskényszer.
Ugyanakkor lényegében egyértelműen körvonalazódott, hogy a tagországok elsöprő többsége olyan államban akarja látni az EITI-t, amely új tagország és nincs még uniós hivatala. A két versenyben maradt város, Budapest és Wroclaw közül ez az előbbinek kedvez, hiszen a Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége Varsóban állhatott fel. Bécs és Pozsony közös pályázata, illetve Jéna és a katalán San Cugat del Valles már az este folyamán kiesett. – A csatát megnyertük, a háborúnak még nincs vége – fogalmazott Bajnai Gordon miniszter, aki a versenyképességi tanács éjszakába nyúló ülésén hazánkat képviselte.
- Lengyelország akadályozza a döntést. Kétoldalú tárgyalások folynak most Varsóval – mondta a Népszabadságnak az éjjel Dragan Barbutovski EU-elnökségi szóvivő. Ezt a Gazeta Wyborcza sem vitatja. A vezető lengyel lap internetes kiadása arról írt pénteken, hogy „Lengyelország blokkolta Budapest kiválasztását”, holott utóbbi 19:8-ra vezetett már, és a franciáknál, németeknél is jól lobbizott. Az EU-ügynökségekről egyhangúlag szoktak dönteni.
Az EITI ügye első körben legalábbis az EU nagy tárgyalási kudarcai, a 2003-04-es alkotmányszerződési viták, illetve a 2004-05-ös költségvetési alkudozások sorsában osztozik. Brüsszelben feltűnő, hogy a lengyelek agresszív, a nélkülük kialakult konszenzusra fittyet hányó tárgyalási stílusa független kormányuk összetételétől. A vétó a baloldali Leszek Miller és a jobboldali radikális Jaroslaw Kaczynski alatt éppúgy része volt mindennapi eszköztáruknak, mint most, a konzervatív liberális Donald Tusk alatt. Az elkövetkező hetek nagy kérdése az lehet: mivel lehet „kivásárolni” a lengyeleket, hogy cserébe lemondjanak Wroclawról. Egyes források szerint az uniós bürokráciában hajtanak magas posztokra.
Szőcs László, Brüsszel
