- Meghatározóvá vált a belpolitikában az adó és járulék kérdése. A Fidesz azonnali és radikális csökkentést ígér és követel, az egypárti szocialista kormány óvatosabb. Ön szerint milyen megoldások vannak, amelyek segítik a versenyképességet, de nem akadályozzák a konvergenciaprogram teljesítését sem?

- Minden kormánynak különbséget kell tennie a fontos és a sürgős feladatok között. Magyarország számára alapvető fontosságú a gazdasági növekedés gyorsítása, a munkahelyteremtés és a versenyképesség erősítése. Ennek egyik eszköze az adócsökkentés. Ennél nem fontosabb, de a jelenlegi helyzetben sürgősebb az államháztartás hiányának a csökkentése. A kisebb hiány ugyanis kevesebb hitelfelvételt igényel, az államadósság csökkenése pedig kisebb kamatterhet eredményez, azaz a nemzeti össztermékből több marad céljaink megvalósítására. A hiánycsökkentés azért is sürgős, mert az EU a támogatások egy részének visszatartásával torolhatja meg az elmaradást a vállalt hiánycsökkentési ütemtől. Az adócsökkentés hosszabb távon, az adófizetési hajlandóság erősítésével még akár növelhetné is a bevételeket, pillanatnyilag azonban a hiány növekedését okozná. Vannak azonban lehetőségek, amelyek nem járnának együtt az államháztartás hiányának növekedésével, mégis javítanák a gazdaság működésének feltételeit. Az adórendszer egyszerűsítése, az adószabályok kiszámíthatósága nem járna sem többletkiadással, sem kevesebb bevétellel. Érdemes lenne továbbá csökkenteni az élőmunka adó- és járulékterheit, a személyi jövedelemadót, valamint a vállalkozásokat a társasági nyereségadón felül terhelő adókat és járulékokat. Az így kieső összeget a fogyasztás, a környezetszennyezés, a vagyon nagyobb mértékű megadóztatásával lehetne pótolni.

- Az MDF és az SZDSZ az egykulcsos adó bevezetését szorgalmazza, a kormány ettől elhatárolódik. Van azonban példa arra, hogy az egykulcsos adó sikert hozott. Magyarországon ez lehetséges?

- Az EU 27 tagállama közül mindössze öt vezette be az egykulcsos adózást, de ezek is különböző mértékben. Szlovákiában egyaránt 19 százalék a személyi jövedelemadó, a társasági nyereségadó és az áfa kulcsa. Van ország, ahol csak a személyi jövedelemadó egykulcsos. Megjegyzem, épp ezzel szemben szokott szóba kerülni az a jogos kifogás, hogy igazságtalan, mert a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmek is azonos kulcs szerint adóznak. Egyetlen régi tagállamban sincs egykulcsos rendszer, de nem gondolkodik a bevezetésén a legsikeresebbnek tartott új tagállam, Szlovénia sem. Azt gondolom tehát, hogy indokolt a magyar kormány óvatossága.

- Az emelkedő nyersolajár miatt egyre égetőbb problémának tűnik az üzemanyagokat terhelő adók és járulékok esetleges csökkentése. Magyarországon a fuvarozók egyelőre tárgyalnak, de Londonban már tüntetnek. Eközben Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy megpróbálja rávenni miniszterelnök kollégáit, hogy egységesen csökkentsenek az üzemanyagra rakott adóterheken. Ez reális?

- Az Európai Bizottság nem tartja célszerűnek, hogy a növekvő üzemanyagárak terheit az adó csökkentésével a tagállamok költségvetése vállalja át. Ugyanis, ha a fogyasztók nem érzik az árak növekedését, semmi sem fogja őket takarékosságra ösztönözni. A költségvetés adóbevételtől esne el, míg a növekvő árak és a változatlan fogyasztás az olajtermelő országok bevételeit gyarapítaná. A francia köztársasági elnök konkrét javaslata, az üzemanyagok áfatartalmának csökkentése az uniós áfatörvény módosítását igényelné. Ehhez a 27 tagállam egyetértése kell. Ismerve néhány ország elutasító álláspontját a csökkentett áfakulcsok bármiféle kiterjesztésével szemben, ennek valószínűsége igen csekély. Járhatóbb út lenne az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése, de ezt a lehetőséget is korlátozza, hogy az nem mehet a kötelező minimum, illetve a 2002-ben egyhangú döntéssel befagyasztott szint alá. Így ezzel a lehetőséggel csak azok az országok élhetnének, ahol a jövedéki adó tényleges mértéke az említett korlátoknál magasabb. Eredményes lehet a 27 tagállam közös fellépése, nyomásgyakorlása az olajtermelő országokra a kitermelés növelése érdekében, ami csökkenthetné az olaj árát, valamint a nemzetközi olajtársaságokra, hogy gyakoroljanak önmérsékletet az árképzésnél.

- Milyen gyakran kéri ki Veres János pénzügyminiszter vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ön véleményét adóügyekben?

- Veres Jánossal rendszeres a kapcsolatom. A miniszterelnök úr pedig legutóbb április végén kérdezte, látok-e lehetőséget csökkentett áfa-kulcs alkalmazására a távfűtésnél. Elmondtam, hogy igen, 2006 elején ugyanis egy nagy kompromisszumos csomag részeként sikerült elérnem, hogy a távhőszolgáltatás az elektromos energiához és a földgáz-szolgáltatáshoz hasonlóan felkerüljön a csökkentett áfa-kulcsra jogosult szolgáltatások listájára. A miniszterelnök úrral nem gyakran, de rendszeresen találkozom.

- Mennyi időt jósol a kisebbségi kormányzásnak?

- Ha az MSZP képviselőcsoportja egységes és fegyelmezett marad, ha a fontos szavazások előtt kellő türelemmel, empátiával és kompromisszumkészséggel egyeztetnek a többi frakcióval, és ha az ellenzék átérzi, hogy ő is felelős az ország helyzetének alakulásáért, akkor a kisebbségi kormány a következő választásokig eredményesen működhet.

- Orbán Viktor kiszivárgott beszédében elhangzott, hogy hatalomra kerülése esetén felülvizsgálná a nagyberuházásokat, így a négyes metrót, és hozzányúlna a nyugdíjak rendszeréhez is. Brüszszelig elhallatszott ez a beszéd?

- A beszéd a nemzetközi sajtóban is visszhangot keltett. Az Európai Bizottság tagjai körében annak egyes tartalmi elemei és megfogalmazásai megütközést keltettek. A nagyberuházások, köztük a 4-es metró leállítása például felveti az uniós támogatások visszafizetésének kötelezettségét.

Különbséget kell tenni a fontos és a sürgős feladatok között