Az oktatási tárcánál teljességgel megalapozatlannak tartják a Magyar Nemzet minapi cikkének állításait. A lap szerint a hatalom bünteti az egyházi iskolákat.
Büntetés, nyom nélkül?
Az újság által vizionált egyházi felháborodásnak a katolikus püspöki kar székhelyén nem sikerült nyomát lelnünk. A sajtóirodától a katolikus pedagógiai intézet vezetőjéhez, onnan az illetékesnek gondolt médiapüspökhöz irányítottak, de senki se tudta megmondani, hogy miért is kellene tiltakozni. Egyelőre a reformátusok szóvivőjéhez se jutott el a hír, hogy a kormány súlyos méltánytalanságra készülne. (Az MTI-nek nyilatkozó Papp Kornél, a zsinat oktatási szakértője szinte szó szerint felmondta a Magyar Nemzetben szerepelteket.)
Az oktatási tárca javaslatáról van szó, amely a Magyar Nemzet értelmezése szerint lehetővé tenné, hogy az egyházi iskolákat "kvázi kötelező felvételt biztosító intézményekké alázzák", előírnák számukra, hogy bizonyos arányban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket is felvegyenek - függetlenül vallási hovatartozásuktól. A lap úgy tudja, hogy az új rendelkezés a volt önkormányzati ingatlanokban működő egyházi iskolákra vonatkozna.
A minisztérium ezzel szemben állítja, hogy nincs szándékában korlátozni az egyházak autonómiáját. Szüdi János szakállamtitkár hangsúlyozta: a visszaadott ingatlanokban működő egyházi iskolákban az új rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (Azokban viszont alkalmazni kell, amelyeket az önkormányzatok önként, megállapodás alapján átadtak egyházi fenntartásba.) Egyébként: a Magyar Nemzet szerint az egyházi iskolákban jelenleg is az átlagosnál nagyobb arányban oktatnak hátrányos helyzetű, szegény családokból érkező diákokat. Ha így van, akkor az egyházi iskolák már eleve teljesítették a "normát". Nagy kérdés, hogy tényleg így van-e.