A hazai felsőoktatási intézményekbe 96 668-an adtak be jelentkezési lapot. A legtöbben ezúttal is gazdaságtudományi területet jelöltek meg első helyen, amit a műszaki szakok követnek - a jelentkezők száma azonban alig haladja meg gazdasági szakokat megcélzók felét -, a harmadik legnépszerűbb terület a bölcsészet.

A felvi.hu adatai alapján az egyetemek közötti sorrendben első helyen az ELTE áll, azt követi a debreceni, a szegedi, és a pécsi egyetem, a Corvinus, a Műegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Semmelweis Egyetem és tizedik helyen a Nyugat-Magyarországi Egyetem.

Ha azt vizsgáljuk, hová, melyik szakra adták be a legtöbb jelentkezést, a turizmus, vendéglátás alapszak vezet a Budapesti Gazdasági Főiskolán, amit az általános orvos szak követ a Semmelweis Egyetemen, utána az ELTE pszichológia és a Műegyetem mérnök-informatikus képzése következik. Ez mind alap- vagy osztatlan képzés: ezekre a szintekre összesen több mint nyolcvanötezren jelentkeztek, míg a mesterszakokra jelentkezők száma a hatezret sem érte el.

A mesterszakok között első helyen a Budapesti Műszaki Főiskola vállalkozásfejlesztés szaka áll 223 jelentkezővel, második a Műegyetem MBA képzése (241), amit a Debreceni Egyetem egészségügyi, szociális munka (161), a Szent István Egyetem vezetés és szervezés (115) és a Corvinus közigazgatás szaka követ, 99 jelentkezővel.

Az alapképzéseken a nappali, állami finanszírozású szakok a legnépszerűbbek, a mesterképzéseknél viszont szinte kizárólag költségtérítéses és levelező vagy esti szakokat találunk az első helyeken. Ennek egyrészt az az oka, hogy van olyan mesterszak, amiből nem indítanak állami finanszírozású változatot, másrészt pedig az, hogy ezeket jórészt olyanok választották, akiknek zsebében már ott lapul egy főiskolai vagy egyetemi diploma.

A listavezető szak, a BMF vállalkozásfejlesztés fizetős, levelező változatára például tizennyolcan adták be a jelentkezési lapot első helyen, miközben a nappali iránt egyáltalán nincs érdeklődés. MBA képzésre eleve csak két év gyakorlattal kerülhet be valaki, és ebből a mesterszakból nem is indul állami finanszírozású változat.

A jelentkezők száma sok helyen nem éri el a szak indításához szükséges minimumot. Ezek az intézmények azonban még elindíthatják a szakot, ha a második, harmadik helyen bejelölt szándékok szerint összejön elég jelentkező, de néhány intézményben egyes, nem első helyen megjelölt szakokra jelentkezők száma sem teszi ki a minimumot. Ezek között van több intézményben a vállalkozásfejlesztés, a vezetés és szervezés.

Ha egy jelentkező meggondolja magát, július 10-ig módosíthatja a jelentkezési lapon szereplő szakok sorrendjét vagy törölhet a felsoroltak közül, azonban újat nem jelölhet meg. Már most érdemes megnézni a jelentkezők számát a felvi.hu oldalain, vagy érdeklődni az intézményeknél, hogy várhatóan elindítják-e a szakot, és ha bebizonyosodik, hogy nem tervezik, akkor idejében cselekedni kell. Azt, hogy hova hány hallgatót vesznek fel, a felvételi tájékoztató tartalmazza.

Érdemes azt is megnézni, hol magas a túljelentkezés. Ez elsősorban az alapszakokra jellemző. Itt a felvehető hallgatók száma a szak költségtérítéses és állami finanszírozású változatára egyben van megadva. Feltehető, hogy költségtérítéses képzéseknél az intézmények a keretszámokat lazábban kezelik, mint az állami finanszírozásúaknál, így ott, ahol túljelentkezés van, nagyobb eséllyel jut be az ember ugyanannak a szaknak a költségtérítéses változatára, ha azt is megjelölte.

Olyan speciális szakok esetében, mint az orvosi, a művészeti képzés, a jelentkezőknek jóval kevesebb esélyük van a sorrenddel való játszadozásra, mint azokon a szakokon, amelyeket sok helyen indítanak, vagy amelyek adott esetben helyettesíthetők egy közeli tudományterülettel. Az ilyen, speciálisnak nevezhető szakra jelentkezőknek elutasítás esetén várniuk kell a következő felvételiig.

Tavalyi ponthatár-ismertető a Millenárison