A Nagy Imre-per idei, ötvenedik évfordulója méltó alkalmat nyújtana arra, hogy a történészek mellett a közvélemény is megismerhesse a per teljes hanganyagát. Nagyon sajnálnám, ha erre nem kerülhetne sor - nyilatkozta lapunknak Jánosi Katalin, a mártírhalált halt miniszterelnök unokája, akit azzal kapcsolatban kérdeztünk, hogy a több mint ötvenórás felvételt őrző Magyar Országos Levéltár (MOL) és az anyagot vágatlanul bemutatni kívánó Nyílt Társadalom Levéltár (OSA) között vita alakult ki a felvétel nyilvánosságáról. Jánosi Katalin a jogvitában nem tud állást foglalni, de sajnálatosnak tartja, hogy a polémia közvetlenül az évforduló előtt robbant ki.

Nagy Imre és hét társa perét 1958. június 9. és 15. között tartották. A teljes hanganyagot rögzítették, a felvétel jó minőségben fennmaradt, és 1990-ben került a MOL-hoz. A MOL megrendelésére az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizálta az anyagot, amelynek részleteit az országos levéltár június 6-án mutatná be. Az OSA Archívum és az 1956-os Intézet viszont - az eredeti időpontoknak megfelelően - a teljes hanganyagot lejátszaná a nagyközönségnek, június 9. és 15. között. Kérésükre azonban Szabó Csaba, az országos levéltár főigazgató-helyettese azt felelte: be kell tartani az adatvédelmi törvényt, ez alapján "egy nyilvános sugárzáshoz, lejátszáshoz a perben megszólalt valamennyi érintett hozzátartozójának a hozzájárulása szükséges, tehát nemcsak az elítélteké, de a tanuké, sőt még a bíróé is. Ez csaknem száz embert érinthet!"

Később Szabó főnöke, Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója levelet írt a szervezőknek, amelyben már csak a vádlottak leszármazottainak hozzájárulását jelölte feltételként. (Ezt az OSA egyébként teljesítette.) Gecsényi kevesli a beleegyező nyilatkozatok számát, és jogi megfontolásokra hivatkozva hétfőn ismét elutasította a szervezők kérelmét, amin Rév István, az OSA Archívum igazgatója és Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója is felháborodott.

- A per lefolyása ismert, hiszen sokan kutatták, könyvtári irodalma van. Azonban ez a felvétel az egyetlen autentikus forrás. Semmi véres titokra nem derülhet fény a felvételből, inkább az az érdekes, hogyan harcolnak életükért a vádlottak. Ez egy félelmetes dráma, amelynek megismerése közérdek - nyilatkozta lapunknak Rainer M. János. Rév szerint itt a törvény betűje mögé bújtatott szabotázs-akcióról van szó. Holott nem akármilyen adatokról beszélünk, jegyezte meg az igazgató, hanem az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb kortörténeti dokumentumáról. Rév István furcsállja, hogy a MOL nem kelt ki ugyanilyen hévvel az ellen, hogy a Terror Házában évek óta vetítenek egy - a Kádár-rezsim által manipulált - filmfelvételt a Nagy Imre-perről.

A nyilvánosságpárti történészek, kutatók közös felhívást intéznek a MOL vezetőjéhez, felszólítva őt, hogy ne gördítsen akadályt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala elé.

Az adatvédelmi törvény mindenkire vonatkozik, hiszen a törvényes védelem mindenkit megillet - nyilatkozta lapunknak Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója. Ő tegnap újabb ajánlatot tett. Ha egy kutató hivatalosan kikéri tőlük a felvétel másolatát, s adatkezelőként az OSA Archívumát jelöli meg - ezzel a felelősség immár a szervezőket terheli, nem a MOL-t, s így szabad az út a nyilvánosság felé. - De hát ez volt az eredeti kérésünk is! - felelte erre lapunknak Rév István, hozzáfűzve, hogy kedden ezt ismételten kérték, de választ még nem kaptak.

A jelek szerint tehát a küszöbön a megoldás.