Ján Kubis szlovák külügyminiszter véleménye szerint a Malina Hedvig esetéről író (a sértett igaza mellett és a vizsgálat törvénytelenségei ellen fellépő) média jelentős része tévedett. - Ha befejeződik Malina Hedvig esetének vizsgálata, márpedig befejeződik, akkor azok közül, akik olyan szívesen írtak az esetről, legalább néhányan bízvást bocsánatot kérnek és módosítják (a Malina Hedvig ártatlanságát hangoztató) korábbi véleményüket - fogalmazott a külügyminiszter. Kubis egyébként úgy tudja, hogy a magyar egyetemista állításait cáfoló ügyészségi vizsgálódás eredményei "amilyen gyorsan csak lehet", ismertté válnak.

Az Amnesty az emberi jogokat ért sérelmek közé sorolta Malina Hedvig esetét is. Malina állítása szerint két ismeretlen bőrfejű azért verte meg a nyitrai utcán, mert magyarul beszélt. A rendőrség nem hisz a sértettnek, és azt állítja, hogy a támadás nem történt meg. A lány azt csak kitalálta. Ezért, a hatóság félrevezetése címén, a most diplomázott, s napokon belül első gyermekét világra hozó csallóközi fiatalasszony ellen bűnvádi eljárás folyik.

Robert Kalinák belügyminiszter is hasonlóan vélekedett, mint a külügyminiszter. Szerinte Malina Hedvig jogai nem sérültek, de "az Amnesty International nem először téved". Kalinák közölte: Malina Hedvig ügye ma is lezárt ügy, tíz nappal a bejelentés után a nyitrai rendőrség lezárta. Az akkori nyomozás megállapításait "már senki sem vonja kétségbe".

Az Amnesty jelentésében az is szerepel, hogy tavaly a szlovák rendőrök megvertek egy Lengyelországban élő kazah újságírónőt, aki a kazah elnök pozsonyi látogatása ellen tiltakozott. Kalinák szerint ez az ügy is lezárt ügy, semmilyen megoldást nem kíván. Kubis egyetért ezzel. Mint mondta, a kazah aktivista elleni bánásmódról megállapítást nyert, hogy a rendőrök "emberi tényezője mondta fel a szolgálatot".

A jogvédő szervezet azt is felrótta Szlovákiának, hogy a romák az oktatás, a méltó lakásviszonyok, a betegellátás és egyéb közszolgáltatások vonatkozásában diszkriminációt kénytelenek elszenvedni, és "folyamatosan ellenséges közhangulatnak, előítéleteknek vannak kitéve. Ugyanakkor nincs esélyük kitörni az ördögi körből".

A szervezet azt is szóvá tette, hogy a szlovák hivatalok nem megfelelően reagálnak az idegenek és a kisebbségek elleni rasszista támadásokra,és hogy Szlovákia a tavalyi év első kilenc hónapjában a 2259 menekültkérelem közül mindössze nyolcat teljesített. Dusan Caplovic, a kisebbségi kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes egy hírtelevízióban azt mondta, hogy Szlovákiában korántsem olyan rossz az emberi jogok helyzete, mint ahogy azt a nemzetközi jogvédő szervezet beállítja. Emlékeztetett arra, hogy a jelentés még a tavalyi évre vonatkozik, és külön kiemelte, hogy a közelmúltban Szlovákia tagja lett az ENSZ emberi jogokat felügyelő bizottságának. Ha olyan rossz lenne az ország emberi jogokkal kapcsolatos megítélése, akkor aligha kapott volna ilyen szerepet a világszervezetben - fejtegette Caplovic.

(MTI)