Eddig csak a pénzére várt, idővel azonban kénytelen lesz a zsebébe is nyúlni a MÁV Cargo privatizációjának lezárásához a kormány. Abba már kezdetben beletörődtek a döntéshozók, hogy a magyar vasúti árufuvarozó vállalkozás megvásárlására januárban leszerződött Rail Cargo Ausztria (RCA) és a Győr- Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) párosa akkor fizeti ki a 102,5 milliárd forintos vételárat, ha az ügyletre az Európai Unió versenyhivatala is áldását adja. A döntést őszre várják. Időközben azonban kiderült: a kasszírozáshoz a magyar költségvetésnek is hozzá kell járulnia.

Tulajdonosi tőkeemelésből fizetné a MÁV Cargo vételárából rá eső részt a GYSEV. A tendergyőztes konzorcium tagjai között a magyar cég részvényeinek elosztásáról kőbe vésett megállapodások nincsenek. Mindenesetre az osztrák-magyar vasúttársaság 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szeretne szerezni a MÁV árufuvarozó cégéből. Ami ahhoz lenne elég, hogy a részvények 75 százalékával rendelkező RCA mellett a társaság érdemben beleszólhasson új cége irányításába.

A részvénycsomag megvásárlásához azonban a GYSEV-nek mintegy 26 milliárd forinttal kell beszállnia az öszszesen 102,5 milliárd forintos üzletbe. Az ehhez szükséges források előteremtésére a terv kész, és a hírek szerint kormány elé kerüléséhez már csak a pénzügyi tárca jóváhagyása hiányzik.

Ha az elképzelés szabad utat kap, a GYSEV tulajdonosai részesedésük arányában járulhatnának hozzá a MÁV Cargo részvényeinek megvásárlásához. Így a magyar államnak 61 százalékos tulajdoni hányada alapján mintegy 15 milliárd forinttal kellene beszállnia. Az osztrák tulajdonosokra - azaz a 33,3 százalékkal részesedő osztrák államra és a részvények 5,7 százalékát birtokló Speditoins Holding GmbH-ra - együttesen 10-11 milliárd forint tőkeemelés maradna.

A MÁV Cargo megvásárlásának finanszírozásáról a GYSEV tegnapi közgyűlése nem tárgyalt - tájékoztatta lapunkat Székely Csaba. A vasúttársaság vezérigazgatója szerint erről a kérdésről előreláthatólag ősznél korábban nem is határoznak majd. Elmondta: a részvényesek egyetlen tőkét érintő kérdést vitattak meg. E szerint az osztrák tulajdonosok kétmillió euró (mintegy félmilliárd forint) készpénzes tőkeemelést hajtanak majd végre a társaságnál. Ezzel ellensúlyozzák a Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal 2006-os GYSEV-üzemeltetésbe adásával együtt járó mintegy 900 millió forintos magyar állami eszközátadást. Emellett az osztrák tulajdonosok bejelentették azt is: a MÁV-tól átvett vasútvonal fejlesztéséhez 14,5 millió euróval járulnak hozzá.

Akárhogy is, nagy kapkodásra a GYSEV döntéshozóinak a MÁV Cargo részvényeinek megvásárlása miatt valóban nincs okuk. Egyelőre ugyanis nem lehet tudni, mikor és hogyan határoz a magyar cég privatizációjáról a brüsszeli versenyhivatal. Így az sem biztos, hogy a GYSEV-nek már az idén szüksége lesz a 26 milliárd forintos tulajdonosi tőkeinjekcióra. Elképzelhető, hogy a MÁV Cargo privatizációs szerződésének lezárása 2009-re csúszik. Amit valószínűvé tesz az is, hogy a versenyhivatali szabad jelzés után a magyar-osztrák befektetőnek elvben még fél éve lesz eldönteni, mekkora részesedést vásárol a MÁV cégéből, és hogyan finanszírozza az invesztíciót.

Mindez a MÁV Cargo árával az idei költségvetésben számoló pénzügyi tárca számára aligha lehet jó hír. A 102,5 milliárd forint előre elosztott bevétel érkezésének késése legalábbis feltehetően okoz majd némi zavart a vasút finanszírozásában. Ennél is kellemetlenebb azonban, hogy ha a 2007 legsikeresebb privatizációjának kikiáltott ügylet csak az állam 15 milliárd forintos szerepvállalásával működhet, a siker sem akkora: a MÁV Cargo eladása ugyanis valójában nem 102,5 milliárd, hanem csak 87,5 milliárd forint bevételhez juttatja a költségvetést. Más kérdés, hogy enélkül a GYSEV nem részesül a MÁV Cargo privatizációjából, és piaci értéke is csökken.

Visszaszorul a vasúti árufuvarozás

Folytatódott a magyar vasúti áruszállítás teljesítményeinek csökkenése az idei év első három hónapjában - jelentette be tegnap Antal Dániel. A Magyar Vasúti Hivatal elnöke szerint miközben a közúti áruszállítás teljesítményei javultak, a vasút idei első negyedévben regisztrált, összességében 4,3 százalékos visszaszorulásáért a többi között a határátlépés nehézkessége, a kiszámíthatatlan és magas pályahasználati díjak okolhatók. A kedvezőtlen tendencia megfordításához egészségesebb piaci szerkezetre, a fuvarozó szervezetek számának növekedésére lenne szükség. A vasúti áruszállításban ugyanis még mindig a MÁV Cargo a legmeghatározóbb szereplő. Ezen pedig önmagában az sem változtat sokat, hogy a Záhony-Port Zrt. árutovábbítási engedélyének kiadásával tizenhatra emelkedett a hazai vasúti áruszállító cégek száma. (Munkatársunktól)

Nehéz teher a drágán eladott MÁV Cargo