A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudatosan kitart a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett, ami nem jelent feltétlenül további kamatemelést, ha az árfolyam segíti az infláció ütemének mérséklését - mondta tegnap Király Júlia, az MNB alelnöke. Emlékeztetett arra: "az elmúlt időszakban három komoly lépés történt a jegybanki alapkamatot tekintve, meg kell nézni, hogyan alakulnak a jövőben ennek hatására a pénzromlási folyamatok".
Magyarázkodás kamatemelés után
Az alelnök nem tartaná helyesnek, ha a jegybank feladná a háromszázalékos inflációs célját. "A cél elmozdítása, azaz a flexibilis inflációs cél egyáltalán nem növelné, sőt rontaná az MNB hitelességét" - húzta alá Király Júlia.
Ez azért is felmerülhetett, mert a kamatemelést követő sajtóértekezleten lapunk azon kérdésére, hogyan értelmezhető a célhoz rendelt plusz-mínusz egyszázalékos sáv, amelyről a kormány és a jegybank 2005. augusztusi döntése említést tesz, Simor András, MNB-elnök azt válaszolta, nincs ilyen zóna, míg a pénzügyi tárca megerősítette annak létét. Így értelmezési vita bontakozhat ki. Az inflációs célkövető rendszert alkalmazó jegybankok hangsúlyozzák, hogy a cél teljesülésének, vagy nem teljesülésének időpontjában ezt a toleranciasávot figyelembe veszik. Az angol jegybank elnökének például akkor kell magyarázkodó levelet írnia a pénzügyminiszternek, ha a kétszázalékos célhoz képest az infláció egy százaléknál nagyobb mértékben gyorsabb vagy lassabb iramú. Az Európai Központi Bank a két százalék alatti inflációs céljánál jóval magasabb, három százalék feletti jelenlegi inflációt átmeneti jelenségnek tartja, a globális olaj- és élelmiszerárakkal magyarázza, s ezért tartja változatlan szinten a kamatot.
Elemzők lapunknak utaltak arra is, hogy a jegybank hitelessége akkor növekedne, ha a hosszú hozamok csökkennének, akkor hinné el a piac, hogy az MNB képes az infláció mérséklésére. Jelenleg azonban nem ez a helyzet.
A londoni elemzőket is megosztotta a magyar jegybanki döntés. A Goldman Sachs az energiaárak további emelkedését várja, ami jövőre is inflációs nyomással jár Magyarországon, az erősödő forint ellenére. A ház keddi előrejelzése az, hogy az MNB a jelenlegi 8,50 százalékról még fél százalékponttal emeli tovább alapkamatát. Az MTI londoni jelentése szerint a Dresdner Kleinwort üdvözölte az MNB kamatemelését kísérő kemény retorikát, de úgy véli, hogy a monetáris tanács most egy ideig kivár, hogy legyen ideje megállapítani a dezinfláció ütemét, és értékelni a globális környezetet, valamint az élelmiszer- és energiaár-fejleményeket.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szintén kedden Londonban kiadott átfogó elemzése szerint a magyar gazdaság nem is tartozik az inflációs sokkoktól leginkább veszélyeztetett feltörekvő térségi országok közé. A hitelminősítő listáján Magyarország a mezőny alsó felébe került, igaz, kiszolgáltatottabbak vagyunk, mint például Csehország.
