Egy tüntetést nem lehet feloszlatni csupán azért, mert azt előre nem jelentették be - határozott az Alkotmánybíróság tegnap. Azt viszont, hogy mikor lehet mégis feloszlatni, még kevésbé lehet tudni, mint eddig.
Minden külön értesítés nélkül is lehet tüntetni
Az Alkotmánybíróság tegnap megsemmisítette a gyülekezési törvény egy szabályát, így a jövőben egy demonstráció sem oszlatható fel csupán azért, mert nem jelentették be előre. Az indokolásból kiderül, hogy mostantól a rendőrségnek kell mérlegelnie, miként kezeli a spontán megmozdulásokat.
A jelenleginél is nagyobb jogbizonytalansághoz vezet az Alkotmánybíróság döntése - kommentálta a határozatot Kolláth György alkotmányjogász.
TASZ: alkotmányellenes az online megfigyelés
Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), szerintük ugyanis alkotmányellenes és több alapjogot is sért az elektronikus hírközlésről szóló törvény. A jogvédő szervezet azt kifogásolja, hogy a forgalmi adatok segítségével pontosan nyomon lehet követni, hogy telefonon ki kivel, milyen időpontban, menynyi ideig vagy milyen gyakran érintkezik. A szervezet szerint az emberek többsége nem tudja, hogy ha telefont vagy számítógépet használ, akkor a hatóságok eleve gyanúsnak tartják, és személyes adatainak tömegét rögzíttetik a szolgáltatókkal. (index.hu)
Az alkotmánybírák a strasbourgi emberi jogi bíróság egy magyar vonatkozású ítéletéből indultak ki, amely elmarasztalta a rendőrséget egy spontán tüntetés feloszlatása miatt. Eszerint "speciális körülmények között, amikor valamely politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen válaszlépést tehet indokolttá, a politikai eseményt követő békés demonstráció feloszlatása pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt, ha a résztvevők semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a békés célú gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti".
A magyar alkotmánybírák a bejelentési kötelezettséget megtartották. Azt viszont már nem tartják feltétlenül szükségesnek, hogy az esemény előtt három nappal forduljanak a szervezők a rendőrséghez. A BRFK egyébként 2007-ben legalább nyolc, 2008-ban 68 esetben vett tudomásul olyan rendezvényt, amit a törvényes határidő után jelentettek be.
Kolláth aggályosnak tartja, hogy a rendőrség szabadon mérlegelheti, mit tesz a be nem jelentett tüntetéssel. Így a politikai nyomásgyakorlás lehetősége vetődhet fel. Szerinte az AB túllépett a hatáskörén, amikor nem egyszerűen csak megsemmisítette az eddigi rendelkezést, hanem a követendő eljárásról is szólt. Az alkotmánybírák a döntésükkel tulajdonképpen jogot alkottak - véli Kolláth.
A gyülekezési törvény módosításáról az MSZP kezdeményezésére ötpárti egyeztetés folyik, melynek egyik pontja a spontán demonstrációk kezelése - mondta kérdésünkre Bárándy Gergely szocialista képviselő. Ha a parlament nem lép, szerinte is bizonytalan helyzet alakulhat ki.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója szerint a Bárándy által említett egyeztetés alapvetően a Btk.-nak a tüntetésekkel összefüggésben elkövetett rendzavarásokkal kapcsolatos módosításáról folyik. A munka közben az alkotmánybírósági határozatban foglaltakhoz hasonló következtetésre jutottak a be nem jelentett demonstrációkkal kapcsolatban, de a spontán tüntetés definíciójában nem jutottak előbbre.
A politikus üdvözli az AB döntését, s úgy gondolja, nincs feltétlenül szükség törvénymódosításra, mert a bírósági gyakorlat kialakítja, hogy egy tüntetést mikor kell feloszlatni, mikor nem.
