Kis pénz, nagy foci - ezzel a paradox leírással jellemezhető a magyar könyvtárhelyzet. A hazai könyvtárak többsége a szerény anyagi körülmények ellenére is európai színvonalú szolgáltatásokat nyújt, és ugyanez jellemző a könyvtárosok döntő hányadára is. Magyarországon jelenleg mintegy 3300 közkönyvtár működik - ezzel kimondottan a sűrű könyvtárhálózatú európai országok közé számítunk -, amiből a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) adatai szerint mintegy 2500 tekinthető versenyképesnek (vagy tehető azzá rövid időn belül). Mivel - különösen vidéken - a könyvtárak számítanak a legfontosabb információforrásnak, komoly befolyást gyakorolnak egy-egy térség tudásalapú vállalkozásaira, oktatási intézményeire is.

A mai budapesti konferencián - amely egy tavaly ősszel kezdődött országos rendezvény- és tréningsorozat záróeseménye - a könyvtárak és a könyvtárosok versenyképességét meghatározó feltételeket próbálják feltérképezni. Ezek közül talán a legfontosabb a könyvtári szakemberek felkészültsége, amit az EU-ban a CERTIDoc szakmai minősítő rendszerrel mérnek. Bakos Klára, az MKE elnöke szerint a rendszer meghonosítása idehaza valószínűleg jövőre kezdődik el, nagy meglepetés azonban ettől nem várható: a magyar könyvtárosok - egyetlen tényezőt, a nyelvtudást leszámítva - többnyire ma is megfelelnek az európai elvárásoknak.

Versenyképességi tényező az informatika adta lehetőségek kiaknázása is: a könyvtárosok kulcsszereplők lehetnek a digitális szakadék szűkítésében (ennek érdekében szervezett több száz szakembernek e-tanácsadó képzést az MKE). A könyvtárak informatikai szempontból a modernizáció apró szigetei: szinte az összes bibliotékában működik már valamilyen elektronikus szolgáltatás.

Mint Bakos Klárától (aki civilben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárának vezetője) megtudtuk, a távoli elérésű elektronikus katalógus (OPAC - online public access catalogue) immár szinte alapszolgáltatásnak számít. Ennek például a megyei könyvtárakban van kiemelt jelentősége, hiszen így a kistelepüléseken is elérhetőek a központi bibliotékák legfontosabb információs szolgáltatásai.

A beiratkozott olvasók személyes kódjukkal láthatják a náluk lévő, kikölcsönzött dokumentumok körét, meg tudják hosszabbítani a kölcsönzési időt, megrendelhetnek (azaz előjegyzésbe vetethetnek) könyveket stb. Azt is ellenőrizhetik, hogy a keresett könyv bent van-e a könyvtárban. A nagyobb könyvtá-rak többsége kínál már digitálisan olvasható dokumentumokat is: akár jó minőségben beszkennelt kódexeket is találhatunk az interneten.

A legizgalmasabb szolgáltatások a "távolból olvasás" lehetőségét kínálják. Főként a felsőoktatási könyvtárakban és szakkönyvtárakban fordul elő, hogy az egyes "katalógus-rekordokhoz" (tételekhez) kapcsolódó linkek a katalógusadatokon kívül a keresett dokumentum teljes szövegét (digitális változatát) is tartalmazzák. Bakos Klára szerint a könyvtárakban helyszíni tréningekkel is segítik az olvasókat, hogy el tudjanak igazodni az elektronikus szolgáltatások rendszerében.

Ha egy konkrét könyvet keresünk, a Magyar Elektronikus Könyvtár könyvkeresője (mek.oszk.hu/html/konyv kereso.phtml) a leghasznosabb segítség. Általános, a könyvtárak széles körét lefedő online információszolgáltatást működtet az Országos Széché-nyi Könyvtár a libinfo.oszk.hu-n. Az online szolgáltatások egy másik része a könyvtárosoknak szól: elektronikus kapcsolat támogatja a könyvtárközi kölcsönzést is, lerövidítve a beszerzések átfutási idejét.

A versenyképesség (közvetve vagy közvetlenül) sokszor a pénzen múlik. Az EU közvetlenül nem támogatja a könyvtárfejlesztést, így a könyvtári programok "A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" prioritási körön keresztül juthatnak uniós forrásokhoz - a mai konferencián erről a lehetőségről is szó esik.

Gödöllő, délelőtt: vidéken a könyvtárak számítanak a legfontosabb információforrásnak