- Fel kellene hagynia azzal a fenyegetéssel, hogy katonai akciót indít, illetve azzal, hogy rezsimváltást sürget Teheránban. Ehelyett ki kellene nyilvánítania tárgyalási készségét - írta a washingtoni CSIS agytröszt politológusa, Jimmy Carter elnök egykori főtanácsadója.

Brzezinski szerint a washingtoni fenyegetések csak erősítik Teherán azon szándékát, hogy atomfegyverhez jusson. Így történt ez India és Pakisztán esetében is, a jutalom-büntetés diplomácia megbukott, mindkét ország atomhatalom lett. Brazília, Argentína és Dél-Afrika azonban feladták nukleáris fegyverprogramjukat, Washington ezeket az államokat nem fenyegette. Teherán ráadásul azt látja, hogy Amerikának bele kellett törődnie India és Pakisztán atomhatalmi státusába.

A szakértő úgy véli, hogy az iráni atomlétesítmények elleni amerikai vagy kevésbé hatékony izraeli támadás legfeljebb visszavetné, de nem állítaná le Irán törekvéseit. A következmények viszont annál károsabbak lennének: destabilizálódna a helyzet a Közel-Keleten és Afganisztánban, súlyos zavarok keletkeznének a nemzetközi kőolajellátásban. Az Irán elleni megelőző csapás kárt okozna Amerikának és végső soron Izraelnek is. Brzezinski szerint Washingtonnak a jelenleginél rugalmasabb megközelítést alkalmazva jeleznie kellene, hogy nyitott az egyeztetésekre Teheránnal. A tárgyalások vagy feltételek nélkül kezdődnének (Amerika persze fenntartaná magának a jogot, hogy berekeszti azokat, ha Irán túl messzire menne az urándúsításban), vagy pedig azon az alapon, hogy Irán hajlandó feladni a dúsítást az amerikai gazdasági és pénzügyi szankciók feloldásáért cserébe.

(MTI)