Visszavonta tegnap a parlament az egészségbiztosítási pénztártörvényt, s ezzel két év politikai egyeztetéseinek minden eredményét is. Továbbá nagy valószínűséggel hiába váltottak a szocialisták a több pénztáras rendszerre, annak legegyszerűbb változatához - a hét-nyolc non-profit alapon működő biztosító létrehozásához - sincs most elég képviselőjük. Az ellenzék egyetlen pártja sem áll melléjük.
Az egészségbiztosítás újra a régi
- A pénztártörvény hatálytalanítására sem az ellenzék, sem a kormánypárt nem gondolhat sikerként - mondta lapunknak a szavazás után az egyik szocialista képviselő. Az egészségügyi rendszer ugyanis így, ahogy van, finanszírozhatatlan. A gyógyítás költségeit a befizetések nem fedezik.
A parlamenti döntéssel nem a teljes törvényt vonták vissza, néhány elem - így a gyógyszertörvény módosítása, amely a kispatikákat jövedelmezőségét javítja, a kórházi várólistákkal kapcsolatos szabályok - megmaradt. A lényeg: a magántőke belépése, illetve az ellátások és a gazdálkodás ehhez köthető erős külső kontrollja odaveszett. Egyelőre visszaáll a régi rendszer.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint most csak az látszik, hogy a szocialista kormányzat, az egészségügyi miniszter visszafelé lépdel. Ennek gyors következménye, hogy gyorsan eljut az ország oda, ahonnan elindult a biztosítási modellváltásról szóló koalíciós tervek előtt: az óriási hiányhoz, és az ennek pótlásával járó politikai problémákhoz. Horn Gábor szerint bárki kerül is egy következő választások után kormányzati pozícióba, az egészségügy lesz az egyik legnagyobb problémája. A biztosítási modellváltással kapcsolatban egyelőre nem is látja azokat a kormányzati terveket, amelyeket jó szívvel támogathatnának a parlamentben.
Pedig a szocialisták a biztosítási reform folytatásáról nem mondtak le. Sőt Székely Tamás, az új egészségügyi miniszter éppen a kormányfő kérésére készít tervet a biztosítási rendszer átalakítására. Ez június végéig elkészül. Igaz, hogy a szocialista frakció egészségpolitikusai nem adták még fel a hét-nyolc területi, de nonprofit elven működő pénztárról szóló elképzelést, Székely Tamás kitart az egy, de erős állami biztosító mellett. Tervei szerint az új szervezet teljesen független lenne a politikától, viszont a hivatal szabadon dönthetne arról mely kórházzal, szakrendelővel köt szerződést. (Most nem ez a helyzet. Az intézményeké, illetve fenntartóiké a döntő szó.) S ha netán elégedetlenek a betegek a közintézményekkel az új OEP szabadon, akár a magánszektorban is keresne partnereket egy-egy szolgáltatásra.
Kevéssé valószínű azonban, hogy éppen ebben, a koalíciós szakításhoz vezető ügyben megnyerhetnék terveiknek az SZDSZ-t a szocialisták. A jobboldali ellenzék támogatásának megszerzésében pedig végképp nem reménykedhetnek. Így egyelőre nagy a valószínűsége annak, hogy törvényi szinten visszaáll az eredeti állapot.
Ami a visszarendeződést illeti: az már látszik, hogy a vizitdíj eltörlése után nőtt a betegforgalom, igaz, egyelőre csak a szakrendelőkben. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy pontos adatok csak három hónap múlva lesznek, de kórházi vezetők beszámolói alapján egyértelmű a tendencia: mind több beteg van a szakrendeléseken, különösen a diagnosztikai vizsgálatokra várakozók sorra nőtt meg. A szövetség elnöke elmondta: ők is várják, hogy az új miniszter rendet tegyen. Az egyik legsürgetőbbnek a kórházi széfek ügyét említette. Mint mondta: ugyan ezeket, az eszközöket a kórházak beszerezték, ám csak kevés helyen szerelték fel. De ahol van, a betegek ott sem használják. Viszont a szabály hatályban van. Ha az ÁNTSZ ellenőrizne, a széfek hiánya miatt be is zárathatna kórházat.
A vizitdíj-automaták viszont legálisan nem működnek. Tervek vannak azért velük kapcsolatban. Szoftvercserével, amit a kórházaknak kellene fizetniük, jogosultság ellenőrzésre, vagy betegregisztrációra is lehetne őket használni.