Csaknem két év huzavona után az utolsó akadály is elhárult tegnap az elől, hogy az EU újra partnerségi tárgyalásokat folytasson Oroszországgal. Az uniós külügyminiszterek erről azt követően állapodhattak meg, hogy az utolsónak makacskodó Litvánia nagyköveti szinten már beadta a derekát a múlt héten.
Kelet felé fordult az EU
A litvánokat azzal szerelték le, hogy beleegyeztek: az ő sérelmeik is szerepelnek a tárgyalásokon, amelyek nyitányára az egy hónap múlva esedékes, szibériai orosz-EU-csúcs ad alkalmat. Ezen debütál Dmitrij Medvegyev új orosz államfő.
Dimitrij Rupel, az EU-tanács soros szlovén elnöke szerint a megbeszélések egy évig tartanak majd, ezután következik a ratifikáció, így a leendő egyezmény legkorábban 2010 vége felé léphet életbe. A litvánok olajfinomítójuk orosz nyersolaj-utánpótlásának elvágását, az orosz-grúz konfliktus alakulását, valamint néhány rendőrük 1991-es meggyilkolása körülményeinek kivizsgálatlanságát emlegették sérelmekként. Előzőleg, másfél évig, a Moszkva által hús- és zöldségembargóval sújtott lengyelek akadályozták a tárgyalások beindítását.
A lengyelek eközben a svédekkel közösen jegyeznek egy új külpolitikai elképzelést, amelyet hétfőn ismertettek az uniós külügyi tanácsban. Lényege: a "Kelet", azaz a volt szovjet térség országai is kapjanak ugyanakkorra figyelmet a huszonhetek diplomáciájában, mint a Nicolas Sarkozy francia elnök révén felkarolt Mediterrán Unió - ráadásul júliustól egyébként is Párizs veszi át az EU stafétabotját. Brüsszelben is feltűnő Carl Bildt svéd külügyminiszter aktivitása. Az egykori kormányfőt, jugoszláviai uniós különmegbízottat Javier Solana külügyi főképviselő lehetséges utódaként emlegetik.
