A tartomány 72 éves vallási vezetője a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta: a "Kínával konfrontációt kereső, radikálisabb tibetiek" egyre kevésbé hisznek az ő stratégiájában, amelynek célja a békés párbeszéd révén biztosított autonómia.

Arra a kérdésre, vajon kezdi-e elveszíteni az ellenőrzést követői felett, azt válaszolta, hogy "igen, természetesen ... erőfeszítéseim nem hoztak konkrét eredményeket, így a bírálat is egyre erősebbé válik".

A nagy-britanniai látogatáson tartózkodó dalai láma az interjú során többször is elvetette az erőszak alkalmazását, mondván: Tibet "igazságos ügyét" csakis az erőszakmentesség elve alapján lehet előrevinni.

A londoni gazdasági napilap idézete szerint hozzátette azonban, hogy ha az erőszak kicsúszik az ellenőrzés alól, nem marad más választása, mint lemondani.

A száműzetésben élő tibeti vezető szerint sok tibeti "a frusztráció egyértelmű jeleit mutatja" amiatt, hogy nincs haladás a Kínával folytatott tárgyalásokon, és számosan úgy gondolják, hogy az erőszakmentes megközelítés hatástalan.

A dalai láma megerősítette, hogy nem törekszik Tibet teljes függetlenségére, célja a "reális autonómia". Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a tibeti kisebbség tagjai, bárhol éljenek is, maradéktalanul megkapják Kínától az őket megillető jogokat, mert jelenleg "kultúrájuk és nyelvük felszámolásának veszélye" fenyegeti őket.

Hozzátette ugyanakkor, hogy együtt érez a kínai vezetéssel, mert "a több mint 1 milliárd lakosú ország rengeteg bonyodalommal küszködik ... még elevenek a kulturális forradalom ütötte sebek, egy másik nemzedék pedig a Tienanmen-tér sebeit viseli, emellett nagyarányú a korrupció is".

A dalai láma, aki összesen 11 napot tölt Nagy-Britanniában, a BBC rádiónak adott múlt heti nyilatkozatában azt mondta: szeretné, ha a világ vezető politikusai jelen lennének a nyári pekingi olimpiai játékokon, és kihasználnák az alkalmat arra, hogy felhívják a kínai vezetés figyelmét az emberi jogok, a vallásszabadság és a természeti környezet "gyászos" helyzetére.

(MTI)