A liechtensteini adócsalási botrányba már belebukott Klaus Zumwinkel. Most a Deutsche Telekom kémkedési botrányában újból alaposan megégetheti magát. A Handelsblatt gazdasági napilap értesülései szerint a távközlési konszern volt felügyelő bizottsági elnöke és Deutsche Post ex-főnöke is adott utasítást arra, hogy ellenőrizzék le több menedzser, fb-tag és a céggel foglalkozó újságíró híváslistáit. A Clipper és Rheingold fedőnevű akcióval a vállalatról a sajtónak folyamatosan bizalmas információkat kiszivárogtató "mély torkokat" akarták kiszűrni.

A 2005-2006-ban folytatott nagyszabású kémkedéssel a többi között egy berlini biztonsági céget bíztak meg. A Der Spiegel hamburgi hírmagazin úgy tudja, több százezer vezetékes és mobilhívást nyomoztak le. A művelet célkeresztjébe a gyanúsnak talált menedzserek mellett a munkavállalói oldalt képviselő fb-tagok is bekerültek, de az újságírók magánkapcsolatait is megvizsgálták.

Német lapinformációk szerint a megfigyelés a világszerte 244 ezer embert foglalkoztató, tavaly 62,5 milliárd euró árbevételt elkönyvelő Deutsche Telekom (DT) igazgatótanácsának tudtával  zajlott. A "szimatolást" Európa legnagyobb távközlési vállalatát 2002-2006 között irányító Kai-Uwe Ricke a felügyelő bizottság titkárságán keresztül fizette. Ricke állítólag különösen szenvedett attól, hogy cége "olyan lyukas volt, mint egy ementáli sajt". Azaz az akkor nehéz pénzügyi helyzetben lévő konszern bizalmas üzleti adatai és tervei rendre a sajtónál landoltak.

Német lapok szerint a pohár akkor telt be, amikor 2005 novemberében idő előtt kitudódott, hogy a bonni székhelyű DT 32 ezer munkahelyet akar leépíteni. Ricke és a szintén feldühödött Zumwinkel ekkor a vállalat biztonsági illetékeseivel úgy döntöttek: a vezetékes-, és a mobiltelefon-hívások leellenőrzésével felderítik a "lyukakat".

Ricke tagadta, hogy bármilyen törvénytelen akcióra, így az ügyféladatokkal való masszív visszaélésre adott volna bármiféle utasítást. Szerinte, ha voltak törvénysértések, azok a DT legfelső vezetésének tudtán kívül történtek. Megfigyelők szerint abban nincs semmi kivetnivaló, ha egy (magán)cég védekezik az indiszkréciók ellen, más kérdés, hogy milyen módszereket használnak, s mennyire tartják be az adatvédelmi előírásokat. A DT-re most a megbízhatatlanság és a hiteltelenség árnyékát vető botrány úgy pattant ki, hogy a sajtóhoz kiszivárgott a fürkészéssel megbízott berlini biztonsági cég levele, amelyben több százezer eurót követeltek az elvégzett feladatokért.

René Obermann, a Deutsche Telekom 2006 novembere óta hivatalban lévő első embere a több mint kínos ügy teljes felülvizsgálatát ígérte, illetve kőkemény konzekvenciákat helyezett kilátásba. A megfigyelési akció teljes dossziéját átadták a bonni államügyészségnek, s részletes tájékoztatást adtak a kancellári hivatalnak, valamint a pénzügyi tárcának is. Obermann azt nyilatkozta: a DT több millió ügyfelének nincs oka aggodalomra, adataik teljes biztonságban vannak.

Kérdés, hogy a 45 éves Obermann-nak sikerül-e túlélnie a botrányt. A szármenedzsernek számító DT-főnök a kérdéses időszakban a mobil üzletág, a T-Mobile első számú vezetője és 2002 óta az anyacég igazgatótanácsának tagja volt, elvben tudnia kellett arról, hogy másfél éven keresztül több százezer hívás adatait kérték le ellen "biztonsági ellenőrzésre".

Az egyik legbefolyásosabb német csúcsmenedzsernek számító 64 éves Zumwinkel az idén februárban kényszerült lemondani, miután kiderült, hogy a német adóhatóság elől eltitkolta liechtensteini alapítványokba fektetett pénzeit.

Német kiskereskedelmi cégekről, elsősorban a Lidl, a Netto, a Penny és Plus diszkont-hálózatról áprilisban derült ki, hogy magándetektívekkel, valamint titokban elhelyezett videó-kamerákkal figyeltették dolgozóikat.