Ügyfélkergető szolgálat

Telefonáljon olcsóbban! Bonyolítsa le rajtunk keresztül telefonhívásait, meglátja, mennyivel kevesebből ússza meg a telefonszámlát! Nincs havidíj, annyit fizet, amennyit telefonál. Ha kéri, úgy állíttatjuk be készülékét, hogy még az előhívó számot sem kell tárcsáznia. Nálunk első a vevő! Ilyen és ehhez hasonló tartalmú szlogenekkel bombázta a telefonos társadalmat a Tele2, mint mindenki, aki a pénzünkre pályázik. Ígértek minden szépet és jót, újdonságként bárkivel szerződést kötöttek, ki tudja milyen módon rögzített élőszóban, és az sem számított, ha nem az előfizető volt a vonal túlsó végén. A feketeleves csak később következett...

A történet közel nyolcvanéves apámmal esett meg, aki már idős fejjel barátkozott meg a számítógépek világával, kezdett a fél világgal levelezni, és az interneten pénzügyeket intézni. Azóta egyre inkább meggyőződése, hogy jól tette, amikor felszállt az információs társadalom vonatára, mert mind több áldásos vonással, praktikus előnnyel találkozott - ez idáig. Ő is tudja, hogy számítógépes zseni valószínűleg nem lesz már belőle, kisebb ügyetlenségeket is el-elkövet időnként, mint ahogy a Tele2 esetében. Az internetes banki átutalás egyik tételénél pontatlanul töltötte ki
a Közlemények rovatot, ezért a cégnél nem tudták egyből azonosítani a befizetést, és küldözgetni kezdték a fizetési felszólításokat. Sebaj, gondolja ilyenkor a hétköznapi polgár, elég egy telefon, majd tisztázzuk
a félreértést, és nem kell tovább foglalkozni a felszólítással. Fel is hívta az ügyfélszolgálatot, ahol azt mondták neki, hogy minden rendben lesz, a dolgot tisztázták. Ennek ellenére jött a második felszólítás. Most már én telefonáltam az ügyfélszolgálatra, ahol letették a nagy esküt, hogy nem lesz több zaklatás - ez volt október elején.

Alig pár héttel később már egy adósságkezelő, behajtó cég fizetési felszólítását kaptuk apám hatalmas, kb. ezerkétszáz forintos "adóssága" miatt. Hozzácsaptak háromezer forint adminisztrációs költséget, és felszólítottak, fővesztés terhe mellett fizessük be, de tüstént az így gyorsan négy és fél ezer forintra hizlalt összeget, mert különben... Mit ér az a cég, amelyik az ügyfélszolgálatán tisztázott ügyeket így intézi? Mit ér az a cég, amelyik képes behajtó cégnek átadni egy ezer forintot alig meghaladó, állítólagos tartozást? Az igazi adósok pedig jobb, ha vigyáznak, mert az adminisztrációs költség határa a csillagos ég. Mi még örülhettünk, hogy nem kértek többet a tartozás két-háromszorosánál. Így aztán postafordultával elküldtünk nekik mindent, amiből kiderült, hogy nincs tartozásunk. Azóta néma csönd.

Ha véletlenül bárki azt gondolná, hogy ezek után a Tele2 vagy a behajtó cég netán elnézést kért volna apámtól vagy tőlem, az téved, a cég filozófiájába ez már nem fér bele. A konzekvenciákat persze levontuk. Nem sokkal az után, hogy a családunkban felmondtuk az összes Tele2-szerződést, bezzeg csörög a telefon, és a munkatársuk kérdi, hogy ugyan már, miért e döntés. Ezúton üzenem a cég minden vezetőjének és sorstársainknak, hogy ezért...

Dr. Fekete Mátyás

Győr

Virtus

Mi van messzebb a budai vártól? A látszólag egyszerű kérdésre a földrajzi ismeretek alapján kézenfekvő a válasz, hiszen a kilométerek számát tekintve a Pilis jóval közelebb van, mint a Mecsek. A mai világban azonban léteznek virtuális távolságok is, ha a dimenziókat megszorozzuk a politikai háttérszövetségek együtthatójával, és utána elosztjuk a civil szférák tangenséből számított matematikai képtelenséggel.

Így azt az a választ kapjuk a mezeien egyszerű kérdésre: a Mecsek bizony közelebb van, legalábbis ha a budai várban székelő köztársasági elnökünk távcsövén nézzük, mondjuk a palota teraszáról.

Emlékszünk rá, hogy államfőnk még egyszerű természetvédőként, majd elnökként is személyesen túrázott a Zengőn, védve a bánáti bazsarózsát a megépítendő radarállomástól. A Pilisben viszont a közelmúltban csekély média- és civil érdeklődés mellett gázvezetékhez irtották eléggé szélesen a komplett erdőt, virágokkal és fákkal vegyesen, hogy az állatokról ne is beszéljünk.

Nem ártott volna itt is némi túrabakancsban és tiltakozásban láthatni esti híradók alkalmával Sólyom Lászlót, mert távolmaradása egy-két napos híranyaggá soványította ezt az ugyancsak nagymértékű, természetzavaró beavatkozást. Igaz, nem voltak képileg jól mutató, fatörzsekhez láncolt tiltakozók, és egyetlen médiahírességnek számító politikus vagy közjogi méltóság sem bukdácsolt a tarvágásban.

Persze kell a gázvezeték. Fontos a közérdek. Most már csak azt kéne megsaccolni, hány környezetvédő fogja megszállni majd a Nabucco és/vagy a Kék áramlat nevű, jövőbeni gázvezetékek útvonalait, de erre a feladatra a fent leírtak miatt a dodonai jósda sem merne vállalkozni.

Ötvös J. Attila

újságíró

Az MDF segédkeze

A közéleti események követői eddig is erős fenntartással fogadták az MDF Dávid Ibolya által meghatározott politikájának (elképzeléseinek, irányvonalának elkötelezettségének) megalapozottságát. Mostani állásfoglalásuk - miszerint a jelenlegi kormány által előterjesztendő, következő évi költségvetést nem fogják megszavazni - egyértelművé teszi, hogy az elmúlt hónapokban nagy médianyilvánosságot kapott Fidesz-MDF, illetve Orbán Viktor-Dávid Ibolya vívólecke csak azoknak a fogyatkozó MDF-tagoknak a szórakoztatására szolgált, akik valóban azt gondolták-gondolják, hogy az MDF a sokat emlegetett, de soha meg nem valósított antalli szabadelvű konzervativizmus útján jár. Nos ha bárki eddig naivan úgy gondolta volna, hogy a mai MDF egyenlő távolságot tart a Fidesztől és az MSZP-től, és hogy nem tartja magát a KDNP-hez, a kisgazdákhoz hasonlóan a Fidesz segédcsapatának, akkor ezzel a döntésével eloszlatott minden kétséget. Nincs a világon ugyanis még egy olyan magát demokratának valló parlamenti párt, amely egy ország működésének alapját képező éves költségvetés tervezését, parlamenti vitáját, szavazását nyolc hónappal megelőzően, a költségvetés koncepciójának és részleteinek ismerete nélkül ki merné jelenteni, hogy ezt a költségvetést (ami még nincs) nem fogja megszavazni, feltéve ha zsigeri okokból nem gyűlöli a kormánypártot. Nem szükséges hosszan magyarázni: ez a döntés azt jelenti, hogy az MDF a Fidesz - hőn óhajtott - hatalomra kerüléséhez nyújt segédkezet.

Horváth Sándor Lajos

Budapest

Űzött vadként

A Gyes vagy bölcsőde? címmel (április 18.) megjelent tudósításban idézik Dobrev Klárának, a miniszterelnök úr feleségének a Corvinus Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott kijelentését, miszerint bár a magyar társadalom ragaszkodik hozzá, de a gyes zsákutca, eljárt felette az idő, mert a jövő a bölcsődéké.

Nem értek egyet Dobrev Klárával. Meggyőződésem, hogy nem lehet elavult a szoros, hosszan - minél tovább - tartó anya-gyerek kapcsolat. Hányszor kell még azt bizonyítani, hogy az anyagi javak nem pótolják a személyes figyelmet, szeretetet? Nem egy jól kereső, ám állandóan rohanó, időzavarral küzdő anya a jó, hanem aki mindig kéznél van, ha kell. Minél kisebb
a gyerek, annál inkább.

Dolgozom, mert szükség van az én fizetésemre is. Reggelente a három gyerekemnek nem tízórait csomagolok, hanem pénzt nyomok a kezébe. Soha nem rakjuk rendbe a szobákat. Csapot-papot otthagyunk a lakásban, rohanunk dolgozni, iskolába. Délben ugyanott eszünk, nem pedig együtt. Délután hazaszállingózunk, elfogadható állapotba hozzuk a lakást, és én rohanok a boltba. A munkám felét ez után folytatom, hogy másnap megfeleljek a munkahelyemen. A kicsi addig tévézik, a nagyok szerencsés esetben tanulnak. Aztán már csak vacsora, fürdés, alvás. Mit kapott egész nap belőlem a gyerekem? És még az első három évet se töltsem velük?

Otthon akarok maradni, nevelni őket, minden nap meleg ebéddel, rendes lakással várni őket. Adjanak a férjemnek annyi fizetést, hogy el tudjon tartani bennünket. Az egészséges családban felnövő gyerekekkel később nem lesz probléma, nem kell az államnak pszichiátereket, börtönőröket, orvosokat megfizetni.

Tessék hosszú távon gondolkodni!

Kovács Henrietta

Budapest