A héten megkezdi a vámőrség az iratismertetést az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyében. A kiemelten közhasznú szervezet kuratóriumi elnökét, a húsz éven át a rendőrségen szolgáló Földesi-Szabó Lászlót és társait, akik az alapítvánnyal együttműködő vállalkozások munkatársai, 1,25 milliárdos csempészettel és adócsalással gyanúsítja a vám- és pénzügyőrség.

A gyanúsítás szerint 2005. augusztus 15. és 2007. február 8. között 175 alkalommal, összesen 8500 tonna konzervet hoztak az országba térítésmentesen átadott adományként. Ha az alapítvány a svájci székhelyű, de Hongkongban bejegyzett adományozótól származó konzerveket szétosztotta volna a rászorulók közt, sem vámot, sem forgalmi adót, sem termékdíjat nem kellett volna fizetnie. Ők azonban az alapítvány fő támogatójának, a Herba cégcsoportnak adták továbbértékesítésre a teljes mennyiséget, s a vám- és adómentesen behozott konzervek néhány multinacionális cég polcaira kerültek.

A vámnyomozók tavaly áprilisban, egy héttel azután vették őrizetbe Földesi-Szabót és társait, hogy az alapítvány végrehajtotta legsikeresebbnek tartott akcióját: Törökországból hazahozta Mehmet Károlyt, akit három évvel korábban szakított el magyar édesanyjától török származású elvált férje.

Az alapítvány elnöke és kuratóriuma, melynek munkájában az eljárás megindulásakor a Nemzetbiztonsági Hivatal egy aktív és egy visszafoglalkoztatott nyugdíjas munkatársa is részt vett, tagadta a csempészet vádját. Azt állították, hogy a vámőrség rosszul értelmezi az uniós vámjogot. A vámőrség azonban fenntartotta a gyanúsítást. A vámnyomozóknak információink szerint mindeddig nem sikerült a nyomára bukkanniuk a be nem fizetett vám-, áfa és termékdíj (ezek együttesen teszik ki a gyanúsításban feltüntetett 1,25 milliárdos öszszeget) nagy részének.

Bencze József országos rendőrfőkapitány, az ügy kirobbanásakor még a VPOP rendészeti főigazgatója, az alapítvány ügyeit és nemzetbiztonsági kapcsolatait vizsgáló parlamenti bizottság előtt a lapunk birtokában lévő jelentés szerint azt mondta: amikor Földesi-Szabót megkérdezték a nyomozók, hol a pénz, ő azt felelte, "megvan, de nem mondom meg, hol". A vámnyomozók ezért sikkasztással is meggyanúsították. Egyelőre azonban nem csak azt fedi homály, hová lett mintegy 900 millió forint az alapítvány kasszájából. Tisztázatlan a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány kapcsolata is. A bizottság szokatlan egyetértésben arra a következtetésre jutott, hogy az NBH nem használta fedőcégként az alapítványt, bár néhány "műveletet" (értsd: titkos akciót) az alapítványon keresztül próbáltak leplezni. 2007-ben az NBH jelentős összegű szerződést is kötött az alapítvánnyal.

Az NBH azonban még a képviselőket sem avatta be ezekbe a titkos műveletekbe. Minden jel arra utal, hogy a "cég" a távol-keleti csempészetben érdekelt bűnszervezetekre és legfőbbképpen e bűnszervezeteket segítőkre dolgozott, s erre használta fedezetként a szintén távol-keleti árukkal üzletelő alapítványt. Erre enged következtetni Galambos Lajosnak, az NBH volt főigazgatójának különös érdeklődése is a vámnyomozók eljárása iránt.

Galambos 2006 végén "az állomány védelme", valamint az NBH nemzetbiztonsági információszerző képességére és érdekére hivatkozva kért tájékoztatást az akkor nyíltan még el sem rendelt nyomozásról. Ő állítólag szolgálati úton értesült róla, hogy a vámnyomozók vizsgálódnak. Galambos azt is megkérdezte: miként változtatná meg az ügy megítélését, ha az érintettek utólag befizetnék az elmaradt vámot és áfát? Azt nem tudni, hogy ezt a kérdés állományvédelmi vagy a cég információszerző képességének megőrzése érdekében tartotta-e fontosnak tisztázni.

Az alapítvány múltja már önmagában is elgondolkodtató. Az Egymásért Egy-másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány ugyanis lehetséges, hogy nem volt fedőcég, de minden jel szerint annak szánták. Létrehozásának ötlete a parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint Nagy Lajostól, a BM III-as Főcsoportfőnökség egykori vezető munkatársától, az NBH első főigazgatójától származott, a bírósági iratokon alapítóként jegyzett Jakubinyi Roland Róbert csak a nevét adta a művelethez. Az alapítvány tevékenységét ténylegesen Nagy Lajos és Jakubinyi szervezte, valamint az a Földesi-Szabó László, aki az ORFK nyomozójaként Jakubinyire dolgozott egy, a Merkantil Bank sérelmére elkövetett 300 milliós csalási ügyben. Később Földesi-Szabó jegyezte azt a jelentést is, amelyben operatív érdekekre hivatkozva kegyelmet kértek Jakubinyinek, amit meg is kapott.

Ugyancsak az időközben elhunyt Nagy Lajos kezdeményezésére kaptak helyet a kuratóriumban az NBH egyes vezető munkatársai. Az ötletgazda, Nagy Lajos célja az volt, hogy az NBH az alapítvány révén jelenjen meg "olyan struktúrákban", ahol vannak bizonyos "veszélyeztető tényezők". Az ma már kideríthetetlen, hogy Nagy a "veszélyeztető tényező" utalással a csempészekre, vagy az őket segítőkre célzott-e.

Miután operatív érdekekre hivatkozva az NBH nem adta át a képviselőknek azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülhetett volna, mennyire volt hatékony az alapítvány és az NBH együttműködése, a testület úgy foglalt állást: az NBH nem kellő szakmai alapossággal és körültekintéssel járt el az alapítvánnyal és annak irányítóival való együttműködésben.

Bizottsági meghallgatás - az alapítvány tevékenységének lényege a háttérben maradt