Budapesten lesz-e az unió technológiai intézete?
Az EU-tagországok versenyképességi ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján - a kötetlen vacsora keretében - próbálnak megállapodásra jutni az öt jelölt egyikéről.
Az uniós kutatóintézet célja, hogy - elsősorban mintegy hálózatirányító tevékenységet folytatva - hozzájáruljon az EU versenyképességének növeléséhez, a kutatás fellendüléséhez. Hét év alatt 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését. Első programjai a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak majd.
Az Európai Bizottság kinevezte független testület már vizsgálja, kik kerüljenek a tervek szerint 18 tagú igazgatótanácsba: a tagokat várhatóan őszre kinevezik, ezért sürgető lenne, hogy még a nyári szünet előtt eldőljön a székhely kérdése is, bár annak legvégső határideje papíron csak a jövő év márciusa.
Budapest mellett a németországi Jena, a lengyelországi Wroclaw, a spanyolországi Sant Cugat del Valles (Barcelona), valamint a közösen induló Bécs és Pozsony szeretné elnyerni a jogot, hogy az intézet székhelye lehessen.
Bár az esélylatolgatások szerint Magyarországnak jók a kilátásai, egyelőre nem lehet megjósolni a színfalak mögött zajló egyezkedések kimenetelét. Budapest mellett szól elsősorban, hogy Magyarországon még nincs uniós ügynökség vagy intézet - a többi pályázó országban már van. Sokat számít az is, hogy - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia elnök a minap bejelentette - Franciaország (a pályázó várost nem indító uniós tagállamok közül a legbefolyásosabb) Budapest mellett teszi le a voksát. Hivatalos közlés szerint több más tagország is jelezte, hogy a magyar pályázatot támogatja.
A kormány már több rendelkezést hozott az intézettel kapcsolatban egy Magyarország számára kedvező uniós döntés esetére. Eldőlt, hogy az intézet épülete a minden szempontból ideális Infoparkban lesz, továbbá a kormány húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét.
Ha a tagországok minisztereinek most nem sikerül dűlőre jutniuk, a döntést várhatóan az állam- és kormányfők június közepi brüsszeli találkozóján hozzák meg. Ez annyiból kedvezőtlenebb lehetne a legesélyesebb országok számára, hogy az ügyet összeköthetnék más politikai alkukkal, így a kompromisszum nem pusztán a technológiai intézetre vonatkozó érvek alapján születne meg.
(MTI)