Úgy értékelték, hogy annak bevezetése jelentősen megnövelte a bürokráciát a családi orvosoknál, a kórházakban és a betegbiztosítóknál, ugyanakkor nem járult hozzá az ellátás minőségének javulásához.

A negyedévente 10 eurót kitevő átalány vizitdíjat 2004-ben vezették be Németországban, s annak megszüntetését mind a korábbi szociáldemokrata, mind a jelenlegi konzervatív vezetésű kormány a leghatározottabban elutasította.

Kongresszusi határozatukban az orvosok úgy vélekedtek, hogy a vizitdíj bevezetése különösen az alacsony fizetésűek, illetve a nyugdíjasok számára okozott számottevő nehézséget. Rossz jövedelmi helyzetük miatt ugyanis a szükséges orvosi látogatások, illetve kezelések lemondására kényszerültek, s mindez az egészségi állapotukkal kapcsolatos kockázatok megnövekedéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben a törvény által tartalmazott mentességeket elégtelennek nevezték.

A 10 eurós - évente négyszer fizetendő - vizitdíjat - a költségvetési takarékosság és ennek részeként az egészségügyi reform keretében - még az előző szociáldemokrata-zöld kormány vezette be, s életbe léptette a kórházi napidíjat is. A reformot a 2005 őszén hivatalba lépett, Angela Merkel konzervatív kancellár vezette nagykoalíciós kormány is a magáénak vallotta. Sőt tovább szigorította, szinte állandó konfliktusba kerülve az orvostársadalommal, amely nemcsak az említett díjak ellen tiltakozott, hanem az orvosok és az ápolók túlterheltsége, az alacsonynak tartott fizetés és az egészségügyi intézmények rossz felszereltsége miatt is.

A kormány, illetve a parlament egyelőre nem foglalt állást a legújabb követeléssel kapcsolatban, de elutasítása szakértők szerint biztosra vehető. (MTI)