Tíz- és százmilliókat bukhatnak a települések, ha nem készítenek esélyegyenlőségi programot. Ha készítenek, de nem hajtják végre: vissza kell fizetniük a pályázati támogatást.
Nem éri meg szegregálni
A nagy pénzek az Európai Uniótól jönnek, az önkormányzatok nincsenek abban a helyzetben, hogy lemondjanak a fejlesztési támogatásokról. Márpedig egyre inkább általánossá válik, hogy csak azok a települések juthatnak uniós forrásokhoz, amelyek pályázatukba - hivatalos szóhasználattal élve - "szervesen beépítik az esélyegyenlőségi szempontokat".
Minden pályázónak végig kell gondolnia, milyen módon akar javítani a hátrányos helyzetűek életkörülményein - mondta az oktatási minisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgató. Máskülönben a támogatás az eleve jobb helyzetben lévők érdekeit szolgálná, tovább nyílna az olló a szegény és a tehetősebb rétegek között. Az esélyegyenlőségi szempontok megkövetelésére azért is szükség van - tette hozzá Ürmös Andor, a szociális tárca főosztályvezetője -, mert az önkormányzatok szívesen kérnek pénzt látványos presztízsberuházásokra, miközben a településen kialakult zárványok és gettók felszámolásáról hajlamosak elfeledkezni.
Az iskolafejlesztési pályázatok kedvező hozadéka például, hogy úgy ezer településen készült közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés. Ez még nem elég: a vállalásokat teljesíteni is kell. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről Sági Zsolt megerősítette, hogy ellenkező esetben a támogatást, azaz az előlegként felvett pénzt viszsza kell fizetni.
Az oktatási tárcának már eddig is kedvező tapasztalatai vannak: sokfelé elérték, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ne kerüljenek külön osztályba. Szakértők közreműködésével évtizedes konfliktusokat sikerült tompítani a helyi cigány és nem cigány lakosság (sőt: a különböző roma csoportok) között.
Minisztériumi számítások szerint egy település tíz- és százmillióktól, de az is előfordulhat, hogy milliárdoktól esik el, ha nincs tekintettel az esélyegyenlőségi elvárásokra. Pusztán anyagi ösztönzőkkel nem, illetve csak lassan lehet megváltoztatni a rossz beidegződéseket. Borovszky Tímea ezzel együtt úgy vélte, hogy hosszabb távon politikailag is ellehetetlenülnek azok az önkormányzati vezetők, akik a többségi lakosság nyomására vagy más okok miatt ma még a szegregáció fenntartását választják.