Az érdeklődést és a színvonalat jellemzi, hogy 152 alkotást neveztek be, és közülük az előzsűri 50 művet küld versenybe.

- A fesztivál szervezésének egyik indítéka, hogy áttekinthetővé váljon, miként fogalmazódnak meg a kisebbségi problémák, és hogyan tükröződnek a médiában, illetve az egyesülő Európában. Erről a témáról a helyszínen a rendezvény ideje alatt két konferenciát is szervezünk - mondja Kisfaludy András rendező, a MADE elnöke. Hozzátéve: mellőzik a politikai szempontokat, az élet és a mozgóképes szakma felől közelítenek a fölmerülő kérdésekhez.

A rendezőtől megtudtuk, a legtöbb, csaknem félszáz film és tévéműsor a cigányság problémáiról érkezett határon innen és túl. A munkák másik nagy tematikai csoportjába az Erdélyről szóló alkotások tartoznak. Egyébként szinte valamennyi kisebbség megjelenik a művekben.

- Háttérbe szorulnak a hagyományos klisék és filmes magatartásformák. A művekben új szerzői attitűd tükröződik, s ezek zömmel a társadalmi változásokról szólnak - számol be Szilágyi Erzsébet szociálpszichológus, az előzsűri tagja. Több egyéni hangvételű és szép képi megfogalmazású munkát említ, például Bollók Csaba, Fekete Ibolya, Almási Tamás, Zsigmond Dezső munkáit. Szerinte a problémákat e művek sokoldalúbban bontják ki, mint a korábbiak. Eltűnőben a pusztán sajnálatot kiváltani akaró szegénységkép vagy a hagyományos, néprajzi Erdély-ábrázolás. A filmek sokkal inkább a megértést és a felelősségérzetet célozzák meg, összességében tagolt társadalomképet, mélyebb összefüggéseket tükröznek.

A fesztivál alkotásait 28-án délelőtt 10 órától folyamatosan láthatja a közönség az esztergomi Zöldház három vetítőtermében (Bajcsy Zsilinszky út 4.).