A bővülő kínálat ellenére egyre nehezebben váltanak munkahelyet az informatikai és telekommunikációs területek dolgozói, ez derült ki a Human Value International Kft. tanulmányából.
Nehéz elcsábítani az informatikusokat
A kulcsemberek és vezetők kiválasztásával foglalkozó cég négyszáz kérdőív és száz interjú alapján készített átfogó felmérést arról, hogyan változtak az utóbbi években a magyar ICT (információ és kommunikációs technológiai) szektor sajátosságai: kik, hogyan választják a kapcsolódó pályákat, mi motiválja őket munkahelyváltáskor, és melyek azok a tényezők, amelyeket a legfontosabbnak tartanak munkakörnyezetükben.
Bár a más ágazatokban jellemző tendenciának megfelelően az informatikai területeken is egyre későbbre tolódik a pályaválasztás ideje, a programozók, rendszergazdák, szoftverfejlesztők, mérnökök szinte kivétel nélkül gyermekkori játékélményeik hatására választották ezt az irányt. Az, hogy jól fizető szakmák felé tartanak, csak a középiskolában vagy az egyetemen tudatosult bennük.
A kreatív feladatok, a kihívások, a biztonságos jövő és a rugalmas munkavégzés szempontja csak ezután következik a pályaválasztási okokat felvonultató rangsorban. Míg a szellemi, érzelmi elkötelezettség mellett a 21-30 évesek a magas jövedelmet, a 46 év fölötti korosztányba tartozók a kreativitást és a biztos jövőt nevezték meg szakmai elkötelezettségük fő okaként. Életkori sajátosság az is, hogy amíg a fiatal pályakezdők rugalmasak, terhelhetők, jó referenciákra, sokrétű tapasztalatra, egzisztenciájuk megteremtéséhez szükséges anyagi háttérre vágynak és átlagosan mindössze 1,4 évet töltenek el egy munkahelyen, 31-45 éves kollégáik már megszerzett széleskörű szakmai tapasztalatuk fejlesztésére, anyagi helyzetük fenntartására törekszenek. Ők átlagosan három évig dolgoznak ugyanannál a cégnél. Sok nő ebben az életkorban kezdi újra karrierjének építését a gyerekszülés után.
Annak ellenére, hogy sok szakember hiányzik az informatikai területekről, és emiatt a cégek folyamatosan versengenek értük, a felmérésből az derül ki, hogy egyre kevesebben lennének hajlandóak váltani. - Megfigyeléseink szerint a szakmai kihívásokat, magas jövedelmet és sokrétű javadalmazást ígérő pozíciókra a megfelelő tapasztalattal rendelkező jelöltek a kiválasztási folyamat különböző szakaszában - az önéletrajz elküldése, konzultáció a tanácsadóval, vagy az ajánlat meghallgatása után - visszalépnek. Gyakran már az első kontaktusfelvételnél is elutasítóak egy új ajánlattal szemben - tudtuk meg Vojnits Bálinttól, a Human Value International Kft. vezetőjétől. Azt, hogy a munkahelyváltás gyakorisága stagnál, a megváltozott személyes preferenciák és értékrendek, az egyre nagyobb személyi felelősség, teher is okozza.
Az eddigi munkahelyváltások okaként a legtöbb válaszadó - százból 69 ember - a szakmai fejlődés lehetőségét, 54 százalék a magasabb fizetést, 34 százalék a hosszú távú anyagi biztonságot és a speciális ismeretek megszerzését, 31 százalék pedig a munkakörnyezetet, az előrelépési perspektívát jelölte meg. Amikor a felmérés készítői arra kérdeztek rá, melyek a legfontosabb szempontok egy-egy állásajánlat elfogadásakor, a magas fizetés a szakmai fejlődés elé került: 72 százalék mondta, hogy ez motiválja leginkább. Az egyéb juttatások között a három legvonzóbb tétel a céges autó, a mobiltelefon - ezeket a megkérdezettek 72, illetve 46 százaléka értékeli pozitívan - és a lakástörlesztéshez való hozzájárulás, 37 százalékkal. Az interjúalanyok döntő többsége szerint a nem anyagi jellegű juttatásokat - az egyes életszakaszokban jelentkező sajátos igények figyelembevételével - személyre szabottan kellene kialakítani. (A tanulmány a www.humanvalue.eu címen, az tanulmányok menüpont alatt megtalálható.)
l A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az informatikusok többségének családja megfelel
a hagyományos nemi szerepeknek és életpályamodelleknek: a nőket átlagosan alacsonyabb betöltött pozíció jellemzi, mint a férfiak többségét. Az informatikai szektorban dolgozó nők személyes motivációit, előrelépési lehetőségeikkel kapcsolatos vélekedését erősen befolyásolják
a nemi sztereotípiák, azaz helyzetüket nehezebbnek ítélik, mint hasonló beosztásban dolgozó
férfi kollégáikét.