Fogy a magyar! - kongatják megint a vészharangot az oktatási rendszer szétrobbanása miatt aggódó szakértők. Az oktatáskutató szerint azonban a pohár félig tele van: kevesebb gyerek születik, viszont tovább tanulnak - lassan szinte mindenki egyetemre jár, ami talán nem is olyan nagy baj, főleg, ha nem állami pénzből teszik.
Tanulva öregszik a magyar
Szétrobbanhat a magyar oktatási rendszer, mivel nincs felkészülve a demográfiai hullámvölgy kezelésére - egyebek mellett erre a következtetésre jutott a Lannert Judit, a Tárki oktatáskutatójának a nevével fémjelzett szakértői értékelés, amit Ketyeg a létszámbomba címmel publikáltak a Kölöknet elnevezésű iskolaválasztási portál indulása alkalmából.
A Krecz Tibor kommunikációs szakértő vezette Krecz & Nádori Kft.-hez köthető szakértői csapat felhívja a figyelmet, hogy már ötödik éve többen kezdik el a felsőoktatást, mint ahányan az általános iskolát; 8-10 év múlva pedig már az egyetemek és főiskolák fognak fizetni a diákoknak, hogy hozzájuk járjanak, "a mai helyek feltöltése még úgy sem lesz lehetséges, hogyha minden gyerek, aki elkezdte az általános iskolát, egyetemre megy".
A Lannert-féle dolgozat kiemeli: jelenleg ugyanolyan folyamatok zajlanak a felsőoktatásban, mint a közoktatásban. A középiskolaival együtt lezajlott egy nagymértékű felsőoktatási terjeszkedés is, amely korrigálta azt a szűk keresztmetszetet, amit a szocializmus hozott létre azáltal, hogy csak egy elitnek tette lehetővé az érettségit és ezzel a felsőoktatásban való továbbtanulást. Ugyanakkor ennek a terjeszkedésnek a forrásai lassan kiapadnak. A gyereklétszám csökkent, ugyanakkor azok is bekerültek az egyetemekre, akik azt korábban nem tehették. 2004-től kezdett el csökkenni a felsőoktatásba jelentkezők száma, miközben az érettségizettek száma nem változott jelentősen. A létszámcsökkenés leginkább abból adódott - így a szerzők -, hogy a húsz éven felüliek egyre kisebb számban jelentkeznek a felsőoktatásba, míg a 18-19 éveseknek a 65-69 százaléka jelentkezett 2001 és 2006 közt. Egy kis visszaesés itt valóban tapasztalható 2007-ben, amikor is a frissen érettségizetteknek 59 százaléka jelentkezett, "ez a csökkenés lehet, hogy részben a tandíj akkori bevezetésének tudható be", de a fő ok szerintük nem ez. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyre kevesebben akarnak korrigálni és bejutni az egyetemekre. Viszont a fiatalabb korosztályok létszáma még egy darabig bizonyosan csökken.
Lannert Judit az értékelésben a teljesítményt ösztönző kezdeményezések mellett teszi le a voksát, előremutatónak nevezve a hallgatói teljesítmény alapján évente kivetett tandíj, illetve ösztöndíj ötletét, vagy a legjobb pontszámokat produkáló felvételizők után járó normatív finanszírozást.
- Ha valami ingyen van, az iránt végtelenül nagy lesz a kereslet. A gazdasági tankönyvekben leírtak szerint válik tehát tömegessé a felsőoktatás - nyilatkozta lapunknak Lukács Péter oktatáskutató. Igaz, ma Magyarországon az egyetemisták, főiskolások fele költségtérítéses képzésekben vesz részt, vagyis: felerészben eddig is érvényesült a piaci logika. Ez a kettősség azonban nem feltétlenül lesz tartós, hiszen az állam által finanszírozott hallgatói létszám az utóbbi években csökken - vagyis egy idő után akár mindenki költségtérítéses hallgató lehet, ha a politikusok úgy döntenének. A tandíj eltörléséről tartott népszavazás után erre továbbra is van lehetőség. A piaci versenytől függetlenített oktatási rendszer fenntartása, visszaállítása tehát illúzió - jegyezte meg az ismert kutató.
A kedvezőtlen demográfiai tendenciák komoly társadalmi problémákat okoznak, de Lukács Péter szerint azt is látni kell, hogy egyre kevesebb gyerek közül egyre többen tanulnak és egyre tovább, így "előbb-utóbb szinte mindenki egyetemre jár majd". A felsőoktatás tömegessé válása ellen nem kell küzdeni, jegyezte meg az oktatáskutató, főleg nem a tanulmányi teljesítmény ösztönzésével, mint ahogy azt Lannert Judit javasolja - ezt bízzuk a piacra. A tömeges képzést tehát el kell fogadni, még ha ez bizonyos fokú leépítésekkel, illetve az önköltséges hallgatók arányának növelésével is jár - mondta végezetül Lukács Péter.
Állami mellnagyobbítást?
Klinghammer István, az ELTE volt rektora a Heti Válaszban publikált cikkében foglalkozott a felsőoktatás tömegesítésével. Mint írta, a politikának szem előtt kellene tartania, hogy minél többet ad az oktatásra, annál többet kap vissza a gyarapodó teljesítmény és a vele járó adók révén. Klinghammer szerint "az állami szűkkeblűség a jövőt tekintve ráfizetéses". A felsőoktatás tömegesítése szerinte rövid távon megoldást talált a munkanélküliség kezelésére, hiszen kitolta a munkába lépés időpontját, ám hozzájárult a képzés szerkezetének torzulásához - és a tanulmányi követelmények lazulásához. "Divatszakok tucatjai a fiatalok tízezreit juttatják piacképtelen felsőfokú végzettséghez - ami előbb-utóbb társadalmi feszültségek forrása lesz." Ami pedig a nemzetközi tudásversenyt illeti: szerinte nem a piac, hanem az állam felelőssége, hogy polgárait a hatékony oktatáspolitikával védje a lemaradástól.
