A kormány szerdán jóváhagyta a háziorvosi praxisok finanszírozásáról szóló rendeletet, amely június elsejétől hatályos - jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter. Az érintettek júniusban kapják meg visszamenőleg az április, a vizitdíj megszüntetése óta kiesett jövedelmüket, bár hivatalosan ez az összeg nem a vizitdíj kompenzálása. A háziorvosok különböző jogcímen, öszszességében 10 milliárd forint többletbevételhez jutnak. A háziorvosok 50 forintot kapnak minden jogviszony-ellenőrzés után. A házi gyermekorvosoknak csak egy alkalommal kell ezt megtenniük, amikor egy gyerek először jön a rendelésre. Mivel így ők "elesnek" a betegenkénti 50 forintos bevételtől, fix díjazásuk emelkedik. További jövedelem jár a háziorvosnak, ha több szakvizsgája van, valamint átlagosan 47 százalékkal emelték a háziorvosi praxisok fix összegű díját, és azért is pluszpénzt kap az orvos, ha több szakasszisztenssel dolgozik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - ettől természetesen független - javaslatot tett közzé arról, hogy az egészségügyi reformokat következetesen folytatni kell. Az ÁSZ a jövő évi költségvetés mozgásterét elemző tanulmányban azt vizsgálta, hogy a kormány hol tart a 2006 őszén megfogalmazott konvergenciaprogrammal, melynek egyik legjelentősebb vesztese az egészségügy. A tervek szerint a terület GDP-arányosan 2006 és 2009 között 0,9 százalékponttal, azaz 225 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut.

Azt az ÁSZ szakemberei elismerik, hogy a Gyurcsány-kormány az egészségügyben többnyire teljesítette kiadáscsökkentő programját. Az elszámolható teljesítmények korlátozása, a számlaadási kötelezettség bevezetése, a beutalási rend szigorítása, a vizitdíj bevezetése, az egészségpénztárakról, a gyógyszer-gazdaságosságról szóló törvény megszületése mind-mind ezt a programot szolgálta.

Ám - az elemzés szerint - az eddigi intézkedések nem elegendőek az eredmények megtartásához. Részben egyes elemeket (vizitdíj, pénztártörvény) törölni kellett, másrészt jelentős intézkedések el is maradtak. Így a kórházak gazdálkodásának átalakítása, valamint az ágazatban dolgozók rugalmasabb foglalkoztatása. Felróják a kormánynak azt is, hogy nem készültek el a finanszírozási protokollok sem.

Az ÁSZ javasolja a háziorvosokra vonatkozó úgynevezett "korbácsrendelet" szigorítását. Pedig erre most aligha van esély. Az orvosok hatékony gyógyszerrendelését ösztönző jogszabály alkalmazásának eddig többször is nekifutott a kormány, ám a szakmai tiltakozások hatására, legutóbb egy hónapja halasztotta el a bevezetést. Az ÁSZ elemzői viszont állítják: a vizit- és a kórházi napidíj megszüntetésének ellensúlyozására az orvosok vényírási szabályait kell szigorítani.

Az ÁSZ-elemzésben javasoltakkal kapcsolatos kérdéseinket a Pénzügyminisztérium elhárította, mondván: még nem tartanak a részleteknél. Lapunknak Schvarcz Tibor, a szocialista frakció egészségügyi munkacsoportjának vezetője viszont határozottan azt mondta: a "korbácsrendelet" szigorítására nem kerülhet sor. Az ÁSZ által javasolt más megoldások viszont ott vannak a szocialisták feladatlistáján. Így a járóbeteg- szakellátás racionalizálása is. Itt ugyanis a fölhasználható teljesítménykeret 75 százalékát nem vették igénybe. Ezt az összeget újraosztják. Ősszel pedig nekilátnak a szakrendelő-építésekre, kórházfejlesztésre használható uniós forrásokkal kapcsolatos szerződések megkötésének.

Az új miniszter, Székely Tamás többször beszélt róla, hogy lazítana a teljesítményvolumen-korláton, amely maximálja az egy-egy intézmény által ellátható (illetve kifizethető) esetek számát. Másfelől az OEP megszüntethetné annak az osztálynak a szerződését, amely nem végez a biztonságos ellátáshoz feltétlenül szükséges számú műtétet, vagy nincs elég orvosa. Más forrásból úgy tudjuk: a kórházi struktúraváltoztatás folytatására biztosan sor kerül. Tavaly ugyanis úgy csökkentek a kórházi ágyszámok, hogy közben romlott az ágykihasználtság. Sok helyen nincs elég ágy, közfinanszírozás az adott területen ellátandó betegeknek, másutt meg épp ellenkező a helyzet: pénz, ágy van, beteg nincs. Az ősszel ezért módosítanák ezt a jogszabályt.

l Átlagosan három hetet kell várniuk a betegeknek a hazai kórházakban, ha nem sürgős beavatkozásra van szükségük - derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet áprilisi felméréséből. A vizsgált 48 kórházban - egy-két kirívó esettől eltekintve - a várólisták hossza hasonló, mint az európai államok többségében. A legtöbbet a gerincstabilizáló műtétekre kell várni, átlagosan 343 napot. Ám az ilyen eseteket ellátók között van olyan intézmény, amely csak 575 nap múlva, és van olyan is, amely napokon belül elvégzi az operációt. Hasonló a helyzet a csípőprotézis-beültetéseknél is. Noha tavaly óta átlagosan 25 nappal kevesebbet kell várni erre, még így is 105 napra van szükség ahhoz, hogy valaki a műtőasztalra kerüljön. Azokban az intézményekben hosszabb a várólista, amelyek volumenkorlátját nem igazították hozzá az ellátandó betegek arányához. Ezt az anomáliát legkésőbb ősszel korrigálják. (D. A. N.)

Kérem a következőt!