Nem sérült a békés gyülekezés joga a március 7. és 16. közötti budapesti demonstrációkon, jogszerű volt a tömegoszlatás, míg a később zajlott, Hollán Ernő utcai tüntetések több visszáságra is fényt derítettek - állapította meg a gyülekezési jog érvényesüléséről folytatott ombudsmani vizsgálat. Szabó Máté szerint márciusban a rendőrség a megfelelő eszközökkel akadályozta meg, hogy a párhuzamos rendezvények résztvevői keveredjenek, és a március 15-i budapesti demonstráció feloszlatása jogszerű volt, mert az elveszítette békés jellegét.

Az április 7-én és 11-én, a Hollán Ernő utcában, majd más helyszíneken szervezett megmozdulásokkal kapcsolatban viszont a BRFK diszkriminatív módon járt el, amikor a késve bejelentett rendezvények közül egyeseket engedélyezett, másokat érdemi vizsgálat nélkül elutasított - állapította meg a biztos. A Clark Ádám téri tüntetésre tartó, mások mellett Tomcat által vezetett "békés tömeg feloszlatását" úgy látta: az első rendőri felszólítás érthetetlen volt, a tér lezárásával a rendőrség nem hagyott lehetőséget a helyszín elhagyására. A tömeges előállításokat semmi sem indokolta.

A biztos indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, mennyiben alkotmányos a "jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás" tényállása. Javasolta, hogy az AB állapítson meg követelményt arra, hogy a bejelentési határidő elmulasztása miatt vizsgálat nélkül elutasítható-e a bejelentések érdemi vizsgálata, feloszlatható-e az ilyen rendezvény. (MTI)