Nagyjából ilyen megfontolások késztették 2002-ben az osztrák építészeket - kamarájukat, illetve alapítványukat - arra, hogy megrendezzék hivatásuk ünnepét: a kétévenkénti építészeti napokat, amelyek "közönségtalálkozókra" éppúgy lehetőséget nyújtanak, mint már kész és még csak papíron létező munkák bemutatására, elemzésére.

Ez az idei, az építészetnek szentelt hosszított hétvége rekordot is hozott. Jó harmincezren voltak kíváncsiak az ezer eseménynél is többet felölelő programra, a 300, erre az alkalomra megnyitott műteremben és stúdióban, a 600 megtekintésre ajánlott épületben szinte folyamatosan nézelődtek a látogatók. A bő négyszázezer eurós költségvetés 20 százalékát központi forrásból fedezik, a nagyobb rész a kamara és a szponzorok saját hozzájárulása.

A rendezőket is meglepte, milyen sokan - több százan - érdeklődtek például aziránt, hogyan jött létre Bécs 12. kerületében a régi kábelgyár helyén az új, minden eddigitől eltérően kellemes és számos egyedi ötletet megvalósító lakónegyed. Bécsben sok használaton kívüli ipartelep helyén terveznek ilyen negyedeket, nem árt hát tudni, mire érdemes odafigyelni. A változóban lévő negyedek sorsa általában igencsak érdekli az embereket. A feladatok közé tartozik például a Brunnenmarkt nevű, főként törökök lakta környék megújítása: az építészek projektjeikkel igyekeznek a piac körüli utcákat vonzóvá tenni, abban a reményben, hogy így jobban keveredik majd a lakosság.

Az építészek persze tudják, a modern építészet gyakran bosszantja a konzervatív értékekhez ragaszkodókat - de az építészeti napoknak nem volt céljuk meggyőzni az embereket egy-egy botrányosnak ígérkező projekt hasznáról. Sőt igyekeztek elkerülni a vitákat: nem szerepelt például a programban egyetlen séta sem a Práter új bejárata, az Óriáskerék előtt nemrégiben átadott téren. Ez az építmény persze nemcsak a lakosságot, az építészeket is megosztja: a XIX.-XX. század fordulóját, a tipikusnak tartott Bécset idézi, mégpedig jó giccsesen.
A város terveztette és építtette, az Építész Kamara pedig nem vállalja.

Christian Kühn, az Osztrák Építészeti Alapítvány elnöke mindenképpen fontosnak tartja, hogy azok, akiknek a tervezők és kivitelezők dolgoznak, idejében elmondják véleményüket. Ebben tulajdonképpen nincs is hiba, hiszen a hatóságok minden nagyobb terv esetében megadják a nyilvános vita lehetőségét. Véleményt formálni azonban csak akkor lehet és érdemes, ha konkrét ismeretek birtokában vagyunk. Georg Pendl, az Építész Kamara elnöke pedig úgy fogalmaz, hogy egyszerűen tudatosítani kell az emberekben, miért érzik jól magukat egyik-másik épületben, s miért feszengnek másutt. Így máris közelebb kerülnek a hasznos véleménynyilvánítás képességéhez.

Az új projektek, amelyek bizonyos tekintetben kísérletinek mondhatók, s mint ilyenek nagyon is rászorulnak a véleményezésre, többnyire külsőbb kerületekben, eldugott helyeken, néha neve sincs kis településeken vannak - ezek többsége azonban most bekerült a programba. Ugyanígy a határokon túlra is elvitték az érdeklődőket: a Bécs ikervárosának tekintett Pozsony, a nyugati végeken pedig a különleges építészeti megoldásairól nevezetes Kelet-Svájc és Liechtenstein szerepelt az úti célok között. Bécs, amely büszke ugyan barokk és jugendstil jellegére, de modern metropolisként is szeretne hírnevet szerezni, "év közben" is igyekszik tenni az építészeti kultúra fejlesztéséért. Évi egymillió euróval támogatja az innovatív építészetet. Immár öt éve működik a Departure ügynökség, amely külföldi tagokból álló zsűrije segítségével évről évre eldönti, mely kreatív ötletek méltóak a jutalmazásra, és azután a kivitelezésre. A szempontok között van a lakásépítés individualizálása, a közterek hasznosítása, az energia hatékonyabb felhasználása és az akadálymentes építkezés is.