Izraeli közlés szerint viszonylag alacsony szinten folynak a közvetett tárgyalások. Ehud Olmert kormányfő hivatalának közleménye kiemelte azt a körülményt, hogy az izraeli és a szíriai tárgyalók nem közvetlenül egymással folytatnak párbeszédet, hanem ezek is, azok is a török közvetítőkkel. A CNN-Türk török hírtelevízió is  arról számolt be jelentésében, hogy az izraeli és szíriai tisztségviselők nem ülnek egy tárgyalóasztalnál. A vendéglátó országot Feridun Sinirlioglu, a külügyminisztérium másodtitkár-helyettese képviseli az Isztambulban folytatott megbeszéléseken - közölte az ankarai külügyminisztérium egyik tisztségviselője a Reuters hírügynökséggel. Számos megfigyelő értelmezi úgy a török közvetítést, hogy Ankara nagyobb szerepet akar  játszani a közel-keleti konfliktusok rendezésében.

Valid Muallem szír külügyminiszter azt mondta egy szerdai nyilatkozatában: Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes egészében kivonul a Golán-fennsíkról. Ezt sem izraeli, sem török részről nem erősítették meg, ám Olmert kormányfő jelezte korábban, hogy hajlandó megvitatni Damaszkusszal a Golán visszaadását, ha Szíria megszakítja kapcsolatait Iránnal és a zsidó állammal szemben ellenséges gerillamozgalmakkal - kivált a palesztin Hamász szervezettel és a libanoni Hezbollahhal.

Az elmúlt hónapokban többször is szerepelt a hírekben, hogy Izrael és Szíria Törökország közvetítésével kapcsolatba lépett. Áprilisban Bassár el-Aszad szíriai elnök is beszélt arról, hogy tavaly óta folyik a török közvetítés a béketárgyalások felújítása  érdekében, és hogy Ankara tájékoztatta őt: Izrael kész kivonulni a  Golán-fennsíkról a Szíriával való békekötésért cserébe.

Izraelben az ellenzék nagy része, sőt még egy koalíciós partner is kétségekkel és rosszallással fogadta Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek azt a döntését, hogy felújítja a 2000 márciusában megszakadt béketárgyalásokat Szíriával. Elijáhú Jisai miniszterelnök-helyettes, az ultraortodox SASZ párt elnöke úgy  vélekedett, hogy Szíria változatlanul része a "gonosz tengelyének",  és "nem helyénvaló Damaszkusz kezébe letenni Izrael északi részének biztonságát".

Az ellenzéki Likud párt egyik vezetőjének szavai szerint Olmertnek nincs sem erkölcsi joga, sem közjogi felhatalmazása arra, hogy tárgyaljon Szíriával. Limor Livnat minden bizonnyal az Olmertet  érő korrupciós vádakra célzott, amikor kétségbe vonta a miniszterelnök "erkölcsi jogát". Juval Stejnic Likud-politikus is  felemlegette a korrupciós vádakat, úgy fogalmazva, hogy Olmert kész akár a Golán-fennsíkot is feláldozni, csak hogy megmeneküljön az ellene folytatandó további vizsgálatoktól.

Egy friss reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye szerint Izrael lakosságának nagy többsége ellenzi a Golán-fennsík visszaadását. A megkérdezetteknek csupán 19 százaléka helyeselne egy ilyen lépést, 75 százaléka egyértelműen elutasítja a terület visszaadását Szíriának.

Damaszkusz ragaszkodik hozzá, hogy Izrael adja vissza a Golán-fennsíkot, amelyet 1967-ben foglalt el, majd 1981-ben annektált. Az Egyesült Államok közvetítésével folyó béketárgyalások  2000-ben megszakadtak, mert a felek nem tudtak megegyezni a Golán-fennsík jövőjéről. Főleg a fennsíkkal szomszédos Genezáreti  (Kineret, Tiberias, Galileai)-tó partvidéke feletti fennhatóság  kérdésében nem tudtak dűlőre jutni. A szóban forgó tó Izrael  legfontosabb édesvíztartaléka.

(MTI)