A magas adók és a rossz szerkezetű szociális rendszer miatt a vállalat növelésében ma sem a külföldi multi, sem a magyar kisvállalkozás nem érdekelt. S ez meglátszik a gazdaság egészének gyenge teljesítményén is - véli az Oriens, a régi-új, magát függetlennek mondó szakértői csoport.
Újabb csomag a politikának
Bár a parlamenti ciklus végéig még két év hátravan - illetve már csak két év van hátra, ami aligha elég mély strukturális reformok elindítására -, ismét alternatív gazdasági programot mutat be az a szakértői csoport, amely CEMI néven 2006 tavaszán a majdani új kormányerőknek ajánlotta akkori terveit. A mostani tanulmány szintén a gazdaság növekedési problémáival foglalkozik. Míg 2006-ban a költségvetési egyensúly, a kamatkiadásokat befolyásoló kamatszint, az alacsony foglalkoztatás és a nyugdíjrendszer problémái álltak a tanulmány középpontjában, ma a versenyképesség és a foglalkoztatás. Simor András jegybank elnök a tanulmány kapcsán adott interjújában fogalmazta meg: a növekedés már jó hat éve elmarad az egészséges ütemtől, de ezt korábban a túlzott állami kiadások gerjesztette kereslet leplezte. Ma már látszik: megkerülhetetlen strukturális problémák okozzák a kelleténél alacsonyabb gazdasági teljesítményt. A megoldás pedig drasztikus lépések sorozata lenne az adó- és a szociális rendszerben, a gazdaságpolitikai ösztönző eszközökben - és nyilván mindehhez helyet kellene teremteni a költségvetésben a kiadások lefaragása révén.
A probléma meglátszik a hazai és a külföldi tulajdonú cégek eltérő teljesítményén: a multik 3,4-szer akkora termelékenységgel működnek Magyarországon, mint a hazai vállalkozások. Ekkora különbség egyetlen más - az Eurostat által vizsgált - közép-európai országban sincs. A differencia azt mutatja: a külföldi szakértelem és tőke megjelenése nem húzza magával a hazai kkv-szektort. A szakértők szerint a magyarázat a magas adóterhekben, az adó- és munkakerülésre ösztönző szabályozásban keresendő - ami közvetve az alacsony foglalkoztatást, az elégtelen beruházási szintet is magyarázza. A magas munkabérterhekre az elsősorban exportra termelő cégek úgy reagáltak, hogy kevesebb embert foglalkoztatnak, és több munkát végeznek el gépekkel. A szakértők szerint ezek a cégek túltőkésítettek, így ma már nem éri meg számukra újabb tőkét idehozni, befektetni - pláne nem munkaerő-igényes tevékenységbe -, mivel az új beruházások várható hozama túl alacsony. Így - mondják - nem csoda, hogy az állam a környező országoknál jóval nagyobb beruházási kedvezményeket kénytelen adni a multiknak ahhoz, hogy ide jöjjenek.
A magyar gazdaság növekedési problémáit taglaló, majd ezekre gyógyírt javasló, Kilábalás című tanulmányt az Oriens tanácsadó cég jegyzi. A közreműködők névsora jelentős átfedést mutat a CEMI 2006-os makrogazdasági tanulmányát készítőkével. Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere a korábbi CEMI-tanulmány projektvezetője volt. A két évvel ezelőtti munka egyes fejezeteiért - akárcsak most - Barabás Gyula, ma az OTP Bank ügyvezető igazgatója és Holtzer Péter, az Oriens partnere volt felelős. S a 2006-os tanácsadó testület neves szakértői részben a Kilábaláshoz mellékelt interjúk alanyai közül kerültek ki - ilyen Csaba László, Chikán Attila, Jaksity György, Járai Zsigmond, Simor András, Hametz István. A CEMI és az Oriens tanácsadó cég tanulmányának azonos kommunikációs taktikát is választottak: a helyzetelemző és programadó részét ugyanúgy két külön alkalommal tárják a nagyérdemű elé - igaz, most a két időpont között nem lesz parlamenti választási forduló.
A hazai kkv-k egészen máshogy reagálnak: ha tudják, elkerülik az adót, vagyis eltitkolják a jövedelmeket, a munkajövedelmet tőkejövedelemként tüntetik fel, feketén foglalkoztatnak. Ám ezt csak addig lehet nagyobb kockázat nélkül művelni, amíg kicsi a vállalkozás. Vagyis a szabályozás azon túl, hogy a kiskapuk kiaknázására ösztönöz, kifejezetten gátolja is a vállalkozások növekedését. Épp ezért tudtak a kutatók olyan felmérést mutatni, amely szerint a hazai kkv-vezetők többsége elégedett a hitelfelvételi lehetőségekkel, amelyek egyébként a régióban igen kedvezőtlennek számítanak. S hoztak más szemléletes példát is: míg a régió más országaiban elterjedtek a fodrászatláncok, nálunk nem vágnak bele, mivel a normál adókat nem akarják/tudják megfizetni, három üzlet esetében viszont már kockázatos az adóelkerülés.
De az alapvető problémák közé sorolják a kutatók az alacsony munkaerő-kínálatot. Úgy vélik, ez nagyrészt a rossz szociális ösztönzőknek tudható be. Például annak, hogy ha két gyerek esetén az apa választhat: minimálbérért dolgozik vagy otthon marad szociális segélyen, akkor a családtámogatással együtt több pénzhez jutnak, ha a támogatás mellett dönt.
A hogyan továbbról egyelőre nem sokat mondtak a tegnapi sajtótájékoztatón a szakértők. Javaslataikat két hét múlva hozzák nyilvánosságra. Annyit árultak el: 1000 milliárd forintos adócsökkentési csomagban gondolkoznak, az ehhez szükséges költségvetési mozgástér nagy részét kiadáscsökkentés révén teremtenék elő. S a helyzetelemzés alapján valószínűleg a szociális, a rokkant-nyugdíjazási és az oktatási rendszert illetően is lesz mondanivalójuk. Arról, hogy mindezt kiknek és miért készítették, mindössze annyit mondtak: annak, aki az egész programot végig tudja csinálni, van hozzá ereje és támogatottsága. Hogy ez mely politikai erő lehet ma, egyáltalán lehet-e ilyen, az már nem az ő dolguk - tették hozzá. Mint mondták, az is elég, ha a munkájuk alapgondolatai a szakmai párbeszéd részévé válnak. Az mindenesetre még kiderült: a helyzetelemzés a máról, a javaslatok pedig 2009-2010-ről szólnak majd.
