(Útmutató a 2007. évről szóló személyi jövedelemadó, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, a különadó és a társadalombiztosítási járulék bevallásához)

Tizennyolc éve, amióta muszáj, magam készítem az adóbevallásomat, csak úgy passzióból, szellemi vetélkedőként, magam leszek magam Vágó Istvánja, kedvező áron; érdekes tapasztalat ez, sokat megtudhat általa az ember az országról, az államról, önmagáról. Azt gondolom, hogy egy közepesen értelmes, középiskolát végzett embernek el kell tudnia készíteni egy SZJA-bevallást. Vagy ha nem tudja, akkor valami nagy szar van az oktatási vagy az adórendszerrel, esetleg mindkettővel egyszerre.

Tizenhat éven át nem volt különösebb gondom, hiába adójóváírás, befektetési kedvezmények, mindenféle előlegrendszer. Azt nem mondom, hogy simán megcsináltam, sokszor voltam az ideg-összeroppanás határán a legegyszerűbb műveletet is tökéletesen érthetetlenül, revizornyelven megfogalmazó útmutatók miatt, de valahogy mindig összejött. Aztán tavaly már telefonos segítséghez kellett folyamodnom egy új, ezoterikus adónem miatt, a kitöltési útmutatóból kibogozhatatlan volt, hogy ezt most hova kell írni, kell-e egyáltalán, és ha odaírom, akkor miért nem jó. (Időközben elektronizálódtunk is, ugye, jött a kis programocska, az újabb adóellenőrizmusok és rendszergazdaizmusok tucatjaival.) Idén újra szégyenben maradtam egy újabb kis különadó miatt, amelyről még a saját cégem hiperperfekt pénzügyi vezetője sem tudta év elején, hogy vajon érint-e engemet, ezért inkább levonták, pedig nem kellett volna, írjam csak be az ikszedik sorba, de az ipszilonodikba valószínűleg nem kell, vagy lehet, hogy mégis.

És amikor azt látom, hogy a milliárdok sorsát kezében tartó vérprofi is ugyanolyan tanácstanul klikkelget, mint én tettem, akkor kicsikét megnyugszom. Nem nagyon tudtam úgy odamenni profi adóügyi szakemberhez, hogy az illető ne fogott volna heves anyázásba azonnal, hogy ezt már ő sem tudja követni, hiába olvas el minden törvényt, hiába megy el minden tanfolyamra, ez követhetetlen, mindig van valami új, mindig máshová kell írni, máshová számít. Mindennapos történet, hogy az egyébként hiperfelkészült pénzügyi vezető bizonytalankodik valamely tétellel kapcsolatban, APEH-állásfoglalást kér, egy-két hónappal később meg is kapja, annak megfelelően jár el, majd súlyosan megbünteti emiatt az APEH, mert a tőlük származó állásfoglalás téves, persze annak sincs fingja az egészről, akinek ellenőrizni kéne. Egy százmilliárdos pénzügyi befektetői cégcsoport vezére, aki megjárta az államigazgatás legfelső köreit is, egyszer azt mondta nekem, hogy ezek a változtatások teljesen értelmetlenek, csak azért vannak, mert az adótörvényeket előkészítő minisztériumi szakmuksók, pénzügyi szakértők, kodifikátorok maguk érdekeltek az állandó bonyolításban, évente milliárdos biznisz tanfolyamoztatni a könyvelőket, pénzügyi igazgatókat, szakirodalmat kiadni, szakérteni, és addig van munka, amíg minden évben egymillió dolog változik. Elég összeesküvéselmélet-szagú dolog ez, de komoly ember állítja, és tényleg nehéz megmagyarázni, hogy minek újabb és újabb adókkal előjönni, amikor a túloldalon újabb és újabb kedvezmények jelennek meg, évről évre, tucatjával, a játék összege nulla, több bevétele az államnak nem lesz. Értelme legföljebb annyi lehet, hogy a könyvelőket és adótanácsadókat, illetve a bevallást bevállaló civileket néhány száz év alatt szuperintelligens lényekké fejlesztjük a brutális fejtörőkkel, és uralni fogjuk a galaxist számvitelileg. (Talán az sem véletlen, hogy pazar üzleti érzékéről ismert miniszterelnökünk több éve megvette a Perfekt nevű céget, amelyik az egyik legnagyobb oktató ezen a fronton.)

Idén azért volt már sikerélmény is: interneten küldtem be a bevallást. Bizony, kétezernyolcban. Nem használtam több kiló papírt, nem mozgattam a Magyar Posta teljesen alkalmatlan és piszok drága szervezetét, hanem egyszerűen föltöltöttem, és kész. Illetve: dehogy egyszerűen. Még a kitöltőprogramot sem egyszerű megtalálni az APEH-honlapon, ami eleve nem jön be az apeh.hu-ra, be kell írni elé, hogy "www", mintha még 1995-ben lennénk, utoljára akkor volt értelme ezeknek a szerver szolgáltatástípusát jelölő aldoméneknek, amikor még volt gopher, news group meg ftp. Az APEH-honlap egy kalandjáték és egy intelligenciateszt találkozása a revizormagyar boncasztalon, tizenhat-tizenhét kattintásból tudja megtalálni a programocska helyét a rutinosabb adóbevalló, aztán hozzá a nyomtatványt, mert azt külön kell persze, és nincsen neve neki, csak száma. Mondjuk, én szívesen lekonzultálnám webdizájnilag és struktúrailag ezt a weblapot, mit és hová kéne tenni, hogy megtalálják, miért nem lehet egy oldalra jobb és bal oldali navigációt, két horizontális navigációt és láblécet tenni egyszerre, miért nettó hülyeség, hogy amikor az ember megtalálja az ABev program menüpontját, akkor onnét nem lehet letölteni a programot, csak egy használati utasítást találni ottan, satöbbi, satöbbi, mondom, olcsón megszámítanék egy ilyen kis alapfokú júzabiliti-imprúver gyakorlatot, kétmillió zsebbe, plusz áfa.