Az év eddig eltelt időszakának megfelelően júliustól sem változik a lakosság és a kis fogyasztású cégek - úgynevezett "védett fogyasztók" - áramtarifája - tudta meg lapunk. Korábban, amíg a kormány negyedévente határozta meg az áramtarifákat, a nagy nemzetközi energiaár-emelkedések rendre magukkal hozták a hazai áramdíjak emelkedését is. Az idén "felszabadították" az árakat, de az ettől várt nagyarányú árrobbanás miatt a lakosságot a kormány azon nyomban ki is vonta a versenyár alól. A sokat vitatott rend szerint a központi áram-nagykereskedelmet végző MVM a lakosságnak, a kis cégeknek, illetve a közintézményeknek szánt áramot "elkülönítette", és azt speciális szerződéseken keresztül adta át a szolgáltatóknak. Így a lakosság és az idén vele egy kalap alá került kis cégek januárban 9,8, a közintézmények pedig 18 százalék "körüli" áremelkedéssel szembesültek. (A többiek, azaz a közepes és nagyobb vállalkozások számlája a "szabadpiacon" akár 40-60 százalékkal is emelkedett.)

Lapunk információi szerint az MVM nemrég a nemzetközi gázáremelkedéseket alkalmazó árképletre hivatkozva jelezte: 3 százalékkal megemeli a szolgáltatóknak átadott lakossági áram árát. Az új rend szerint erre nem kell engedélyt kérnie. Nem úgy az áramszolgáltatóknak, amelyek csak a MEH jóváhagyása után emelhetnek saját lakossági tarifáikon. Annak ellenére, hogy a "nagykereskedelmi" drágítás csupán egyforintos lakossági áremelkedést eredményezett volna, az energiahivatal nemet mondott.

Sajátos, ámbár az MVM "monopolhelyzetének" bírálatába beleilleszkedő érvelésük szerint az MVM mint nagykereskedő indokolatlanul magas tarifát alkalmaz, vagyis az áramszolgáltatók inkább próbáljanak mástól vásárolni. Persze többek között épp a MEH MVM-et bíráló tanulmányai figyelmeztetnek, hogy jelen helyzetben ez lehetetlen. A MEH-nél így most türelemre intik a szolgáltatókat. Az MVM esetleges "jelentős piaci erőfölényére" vonatkozó vizsgálatuk ugyanis még nem zárult le. Ha az MVM ilyen bélyeget kapna - a mostani kormányzati hangulatot nézve ez várható -, a MEH újra kontrollálhatná az MVM tarifáit, és egy esetleges csökkentési utasítással a szolgáltatók újra a pénzüknél lehetnének.

Bár a vita viszonylag kis számokról szól, Boross Norbert, az Elmű és az Émász áramszolgáltató szóvivője a helyzetet rendkívül aggályosnak nevezte. Felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatást végző cégek jellemzően kis tőkeerejű kft.-k, amelyek hosszú távon ilyen veszteségeket sem viselnek el. (Az új szabályok tavalyi megalkotása után a cseppet sem tőkeszegény áramtársaságok a lakossági szolgáltatás céljára önmagukban valóban minimális tőkéjű kft.-ket hoztak létre - Boross Norbert szerint a keresztfinanszírozás tilalma miatt.) Ha a MEH-től valóban ilyen tartalmú határozatot kapnak, annak tartalmát vitatni fogják. A további lépéseket attól teszik függővé, hogy mi lesz az MVM esetleges piaci erőfölényét vizsgáló tanulmányban. Ha nem alkalmazhatják az MVM által megemelt tarifákat, az Európai Bizottsághoz lesznek kénytelenek fordulni; emellett megfontolják, hogy az elszenvedett veszteségeknek milyen következményei lehetnek a szolgáltatás színvonalában - fogalmazott talányosan. Ha a MEH engedélyt adna, a szolgáltatók térségenként várhatóan már különböző lakossági áramtarifákat állapítanának meg - tette hozzá.

Feszültség alatt