Az MR 2-t négyszer annyian hallgatják, mint a régi Petőfit, az adó korábbi hívei viszont nem nagyon találnak maguknak hallgatnivalót az éterben. A szakember szerint sehol sincs nekik való műsor.
A régi petőfisnek nincs hova átmennie
A Magyar Rádió zenei csatornáján sugárzott önreklámokban az underground zenei élet prominensei annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint a Petőfin olyan zenék hallhatók, amilyenek más adókon nem. Másrészt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerint az MR 2 működése sérti a közszolgálatiságot azzal, hogy egész nap könnyűzenét ad. A rádió vezetői viszont úgy gondolják: a zene abszolút közszolgálat. A Magyar Rádiónak mint műsorszolgáltatónak egyszerre több csatornája is van, a médiatörvény szabta közszolgálati-ság kötelezettsége megosztható köztük.
Ezen a véleményen van Pénzes Anna, a MediaSpirit Consulting média-tanácsadó cég vezetője is. A közrádió a Petőfi "nagyon zenéje" ellenére is teljesíti kötelezettségeit, például a Kossuth programjával. Ettől függetlenül lehet, hogy a többi, szintén zenei csatornával szemben nem fair a kialakult helyzet, mert egyenlőtlen feltételeket teremt. - Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Petőfi rendkívül szerencsés helyzetben van: jobban tud kísérletezni, mint a piac többi szereplője, mégpedig az állami támogatás miatt, ezért kisebb az esetleges bukás kockázata - mondja a szakember.
Mindenesetre a Magyar Rádió élt a lehetőségeivel, aminek folyományaként sajátságos piaci helyzet alakult ki, amit a versenytársaknak szintén piaci vagy - ha úgy gondolják -, hatósági eszközökkel kellene kezelniük, nem pedig a közvélemény előtt. Pénzes Anna azt állítja, a vélt igazságok bizonygatása igencsak kontraproduktív lehet: azt a képet sugallja a rádiókról, hogy hangoskodással próbálják lenyomni a másikat.
A hirdetőket sem lehet ilyen eszközökkel meggyőzni, ők az ügynökségekre hagyják a reklámkampányokban részt vevő média kiválasztását, ezek a cégek pedig általában objektív mérőket vesznek figyelembe, mikor arról döntenek, kivel működnek együtt. Nekik nem az számít, melyik lehetséges "hirdetőfelület" mondja többször: hozzám hasonlatost márpedig nem találni a magyar piacon.
Pénzes Anna úgy érzi, játszanak az adatokkal, akik azt kommunikálják: a Petőfi hallgatottság terén kezdi behozni, sőt szinte már leelőzni például a Danubiust. Az ország egyes területein, értve ezalatt egyes városokat, előfordul, hogy a 15 és 29 év közöttiek körében az MR 2 megközelíti más országos zenei adók mutatóit, de a többi korosztályt tekintve, s pláne országosan ez nincs így.
- A Petőfi valóban több száz százalékkal növelte hallgatottságát a struktúraváltás óta - mondja Pénzes Anna. - 2007 első negyedévében, a régi műsorfolyam idején az átlagos napi hallgatottság a Szonda Ipsos/ GFK közös országos kutatása szerint a 15-29 éves budapesti vagy megyeszékhelyi lakosok körében 8-23 ezer fő volt, őszszel - vagyis a váltást követően - 37-47 ezer, az idén márciusban pedig 68 ezer hallgatót ért el naponta átlagosan az MR 2. A Danubius viszont az év első negyedévében ugyanezen paraméterek mentén 155-189 ezer hallgatót ért el átlagosan egy nap (az őszi időszakban 114-146 ezer főt).
- Jelentősen megnőttek a Petőfi reklámbevételei - mondja Pénzes Anna -, az új zenei kínálat a szakmabelieknek is nagyon tetszett, s az adó célcsoportja számos hirdető számára fontos, megszerzendő célközönség. Nem lehet tudni viszont, hogy ebben a folyamatban mekkora szerepe van az újdonság erejének. Kérdés továbbá, mennyire alkalmas a nagyon sokszínű zenei kínálat a hallgatói tábor további, az eddigiekhez hasonlóan dinamikus növelésére. A szakember tehát úgy látja, nemhogy egyféle zenét játszana az adó, hanem túlságosan széles skálán mozog, túl sokféle zenei stílust vegyít. Kérdés, ha valaki egy meghatározott zenei műfajt kedvel, vajon mennyi ideig tudja hallgatni a Petőfit. S azt sem szabad elfelejteni, hogy bár a 15-29 éves városi célcsoportban "beerősített" a Petőfi, korábbi hallgatói közül eközben sokat elveszített. Vagyis teljesen átalakult az adó közönségbázisa.
De hová tűntek a Petőfi egykori hallgatói? - A már említett kutatásban ezt bizonyára pontosan meg lehet nézni, de el tudom képzelni, hogy ők pillanatnyilag kiestek a rádiót hallgatók köréből - véli Pénzes Anna. - Azok, akik régen a többi csatornáétól egészen eltérő programjai és zenei adásai miatt szerették a Petőfit, valószínűleg sehol sem találnak maguknak műsort. A régi petőfisnek nincs hová átmennie.