Az emberiség egyik vágyott célja az öregedés késleltetése. Aki idősebbnek néz ki a koránál, az nehezen talál munkát – aki fiatalabbnak, az könnyebben. Ma minden korábbinál fontosabbá válik, hogy néz ki az ember. Egyre több pályán válik létfontosságúvá a külcsín: a színészeken, politikusokon, menedzsereken kívül az átlagember önbecsülésének is mind nagyobb része épül a vonzó külsőre, amelynek talán a legfontosabb része a bőr. A kozmetikai ipar ma egyértelműen a bőr öregedésének késleltetésére összpontosít.

A Szegedi Tudományegyetemen nemrég innovációs napot rendeztek, amelyen bemutatták a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika új kozmetológiai és bőrfiziológiai laboratóriumát, amelyet pályázati pénzből nyertek el a szintén szegedi Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt.-vel közösen.

– Olyan partnert kerestünk, amelyiknek segíteni tudunk termékei fejlesztésében vagy tesztelésében – mondja Kemény Lajos, a klinika intézetvezető professzora. – A pikkelysömör lézerkezelését például egy másik szegedi tanszékkel együtt fejlesztettük ki néhány éve. Szintén a mi szellemi termékünk a Rhinolight fényterápia – azzal az ipari partnerünkkel, amellyel kifejlesztettük, továbbra is együttműködünk.

Az új laboratóriumban „mindent meg tudnak nézni a bőrön”. Tesztelni lehet például, hogy igaz-e, amit a gyártók állítanak a termékükről: valóban ránctalanít-e, hidratál-e, simábbá teszi-e a bőrt? Az elmúlt évben a Gazdasági Versenyhivatal csaknem egymilliárd forintos büntetést szabott ki a kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek félrevezető reklámjai miatt. Kemény Lajos profeszszor szerint az új laborban minden paramétert ellenőrizni tudnak, és az eredményről szakmai véleményt állítanak ki. Megkérdeztem, ha a gyártók hajlamosak félrevezetni a vásárlóikat a reklámokban közölt állításokkal, nem várják-e el a klinikától, hogy csak jó bizonyítványt állítsanak ki – elvégre ők fizetnek érte. A klinika betartja az ilyen vizsgálatok szigorú szabályait, és azt írja le, amit a vizsgálatok valóban igazolnak – válaszolta Kemény professzor. Az viszont más kérdés, hogy a terméken mit, milyen megfogalmazásban tüntetnek fel. Ha például az szerepel rajta, hogy „bőrgyógyászatilag tesztelt”, lehet, hogy csak anynyit jelent: valahol az országban egy bőrgyógyász doktor egy-két betegével kipróbáltatta a terméket, és állítja, hogy jónak találták. A „klinikailag tesztelt” kifejezés már nagyobb biztosítékot jelent, bár előfordult, hogy egyes magánklinikák nem előírásszerű vizsgálat után is adtak véleményt.

– Szerintem nagyon nagy jelentősége lenne, ha a termékre rá lehetne írni, hogy a tesztet az orvosi etikai bizottság előzetes engedélye alapján végezték – állítja Kemény professzor. – Egy ilyen etikai engedély megszerzéséhez ugyanis előzetesen be kell nyújtani a vizsgálat protokollját, a róla szóló tájékoztatót, illetve a megfelelő számú beteg vagy egészséges tesztszemély beleegyező aláírását. Lassan azonban minden ellenőrizhetővé válik, és mind kevésbé lehet olyat állítani a termékről, ami vizsgálatokkal nem igazolható.

A labor természetesen segíti a bőrgyógyászati alapkutatásokat is. A klinikán működik az MTA SZTE dermatológiai kutatócsoportja, amely főként a bőr immunológiáját, a gyulladásos és daganatos folyamatok keletkezését kutatja molekuláris biológiai módszerekkel. Abból még sokára lesz termék, amit most derítenek ki: hogyan érzékeli a bőr az UV-fényt. A Széchenyi-díjjal kitüntetett Nagy Ferenc biológussal, a Szegedi Biológiai Központ kutatójával együttműködve megállapították, hogy a növényekben és az ember bőrében vannak hasonló folyamatok a fény hatására. Az emberben is benne vannak ugyanazok a molekulák, amelyek a növények fényre adott válaszát is befolyásolják.

Az új labor tesztelni tudja, hogy az egyes kozmetikai reklámokban állítottak igazak-e