Akár több százezerre is rúghat azon vállalkozások száma, melyeket hátrányosan érint az új TEÁOR-számok bevezetése. Az egyéni vállalkozóknak idejükbe, a cégeknek azonban súlyos tízezrekbe is kerülhet a tevékenységek átsorolása.
Számátírási roham vár a cégbíróságokra
Megbecsülni sem lehet, hogy a Magyarországon működő mintegy 1,2 millió vállalkozásból mennyit érinthet a tevékenységek besorolásához használt TEÁOR-kód és Szakmakódjegyzék idei változása - amit az uniós statisztikai rendszerhez történő igazodás tett szükségessé -, de valószínűleg több százezer esetben jelent pluszköltséget és utánajárást a tevékenységéhez használt jelzőszám átalakulása. A cégbíróságok és az APEH már átkódolták azokat a TEÁOR-számokat, amelyeket a KSH fordítókulcsával automatikusan át tudtak alakítani, ez azonban csak az esetek felében volt lehetséges, mivel több osztályozási szabály is megváltozott. Jó példa erre a korábban zöldség és dísznövény termelése néven futó tevékenység, amely hét kódra bomlott szét. Ezekről az adóhatóság vagy az illetékes cégbíróság önállóan nem tudja eldönteni, hogy az adott vállalkozáshoz melyik tartozhat, így az új TEÁOR-számot a cégnek magának kell kiválasztania és átvezettetnie.
Azoknak a társas vállalkozásoknak, amelyeknél nem minden tevékenységet tudtak átkódolni, július elsejéig kell jelezniük a változást az APEH-nél és a cégbíróságon. Előbbivel nincs is különösebb gond, hiszen ezt a könyvelők elintézik, utóbbi azonban pluszköltséggel és némi utánajárással jár. A tevékenységi kör változása után ugyan nem kell illetéket és közzétételi díjat fizetni, a társasági szerződést azonban módosítani kell hozzá, amihez jogi képviselőt kell igénybe venni. A lapunk által megkérdezett ügyvédek és közjegyzők ugyan igen tág határok között jelölték meg azt az összeget, amit a cégpapírok megújításáért kérnek, ám jellemzően 20 ezer és 50 ezer forint közötti tiszteletdíjjal lehet számolni.
Azok a cégek, amelyek elfelejtik határidőre rendezni TEÁOR-számaikat, a figyelmeztetéstől a komoly pénzbírságig többféle retorzióra is számíthatnak. A Fővárosi Cégbíróságnál lapunknak elmondták: ha egy ellenőrzés során nem hatályos tevékenységi besorolással találkoznak, akár törvényességi felügyeleti eljárást is indíthatnak a társaság ellen, és felszólítják a törvényes működés helyreállítására. Ez nem jelenti automatikusan bírság kiszabását is, sőt a cégbíróságnál nem tartották valószínűnek, hogy csupán emiatt megbüntetnék az adott társaságot. Az adóhatóság azonban nem biztos, hogy ennyire elnéző lesz: ha valaki július 1-je után állít ki számlát a már nem létező tevékenységi besorolása alapján, akár több százezer forintos pénzbírságra is számíthat.
A Fővárosi Cégbíróságnál azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy a Budapesten bejegyzett vállalkozások közül mennyit érinthet a TEÁOR változása, és ezek közül eddig hányan intézték el a társasági szerződés módosítását, ilyen statisztikát ugyanis eddig nem készítettek. A korábbi évek gyakorlatából kiindulva azonban valószínűnek tartották, hogy az érintett cégek túlnyomó többsége még "kivár" az adminisztrációval, s csak az utolsó pillanatban rohanják meg a bíróságot, ahol így komoly dömpingre lehet majd számítani.
A társas vállalkozásoknál valamivel jobb helyzetben vannak az egyéni vállalkozók. Az ő esetükben pluszkiadással nem, "csupán" utánajárással, sorban állással és legfeljebb némi bosszankodással jár a rájuk vonatkozó Szakmakódjegyzék változása. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek változik a szakmakódja, új vállalkozói igazolványt kell igényelniük a területileg illetékes okmányirodában. Ha a tevékenységek számain kívül más adat nem változik, az új igazolványért nem kell fizetni, azonban ha valaki felkészületlenül érkezik, akkor - a várakozási időt nem számítva - akár egy órát is eltölthet az okmányirodában - mondta lapunknak Ferenczi Gézáné, a XIII. kerületi okmányiroda vezetője. A területükhöz tartozó közel 4300 egyéni vállalkozóból eddig 543-an cserélték ki igazolványukat, így az irodánál arra számítanak, hogy hamarosan ugrásszerűen megnő majd az ügyfelek száma. A XIII. kerületi okmányirodában a szokottnál már most is többen foglalkoznak az egyéni vállalkozókkal, és ha kell, még több munkatársat átcsoportosítanak erre a területre. Ettől függetlenül azt kérik minden ügyféltől, hogy lehetőleg előre egyeztessen időpontot. Az új vállalkozói igazolványok kiváltására is július elsejéig van lehetőség, s bár ez nem jogvesztő határidő, aki elmulasztja, szintén számíthat APEH-bírságra.
A cégtörvény miatt is módosítani kellene
Július elsejéig nemcsak a TEÁOR-számok átírását kellene letudniuk a cégeknek, lejár az alapító okiratoknak az új gazdasági társaságokról szóló törvénynek (Gt.) megfelelő átalakítására szabott határidő is. Ahol erre szükség van, a társasági szerződés módosítását össze lehet kapcsolni a TEÁOR-számok megváltoztatásával, így nem kell emiatt kétszer kifizetni a jogász munkadíját. Azt azonban nem árt figyelembe venni, hogy míg a tevékenységi körök változtatása után nem kell illetéket fizetni, ennél a módosításnál ezt nem ússzuk meg. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások (például bt.-k) esetében a 15 ezer forintos illeték mellé hétezer forint közzétételi díjat is kell fizetni, míg a jogi személyiséggel rendelkező cégeknél (például a kft.-k) ez kétszer 15 ezer forintot jelent. Olcsóbb, ha jogászunk nem papíron, hanem elektronikusan nyújtja be kérelmünket, ekkor ugyanis a közzétételi díj mindkét esetben háromezer forint. Mivel július elsejétől a cégbejegyzési és változási kérelmeket amúgy is csak elektronikusan lehet benyújtani, így valószínűleg mostanra már minden, cégügyekkel foglalkozó ügyvéd és közjegyző megteremtette az ehhez szükséges feltételeket. Elméletileg ugyan minden érintett vállalkozásnak módosítania kellene júliusig társasági szerződését, ám ennek elmulasztása nem jár semmilyen szankcióval, a cégbíróságok pedig úgy tekintik, hogy az új Gt. szerint működik a cég, így emiatt felesleges több tízezer forintot kidobni.
A Fővárosi Cégbíróság ügyfélszolgálata. Az új tevékenységi kódok miatt nő tovább a papírhalom
