Német történészek szerint legalább 700 magyar zsidó holttestét rejtheti az a jamlitzi tömegsír, amelynek feltárását a cottbusi bíróság nem engedélyezte. A bíróság szerint a szóban forgó telek tulajdonosának akarata ellenére nem lehet feltárási munkálatokat végezni. A Brandenburg délkeleti részén fekvő, ötezer négyzetméteres terület tulajdonosa, Hans-Jürgen H. évek óta mereven elzárkózik attól, hogy az alig használt telken kutassanak.
Kik vannak a tömegsírban?
Brandenburg tartomány, illetve a Berlintől mintegy kilencven kilométerre, délkeletre fekvő település illetékesei közölték, megfellebbezik az elsőfokú, nem jogerős ítéletet. Jörg Schönbohm (CDU) tartományi belügy- és Johanna Wanka (CDU) tartományi kultuszminiszter egyaránt csalódásának adott hangot a bíróság állásfoglalása kapcsán. Mindkét konzervatív politikus fontos politikai ügynek, egyben erkölcsi-történelmi felelősségnek nevezte a tömegsír feltárását, valamint azt, hogy méltó módon állítsanak emléket az áldozatoknak.
A hitleri rezsim 1943-ban hozta létre a sachsenhauseni koncentrációs tábor egyik "kihelyezett altáborát" Jamlitzban, ahova Auschwitz-Birkenauból hoztak mintegy 8-10 ezer foglyot, többségében magyar és lengyel zsidót kényszermunkára. A kényszermunkásokat a többi között az SS Kurmark nevű gyakorlóterén dolgoztatták. A front közeledtével, 1945. február elején az SS több mint 1300 - "menetképtelennek" nyilvánított - beteg és magatehetetlen foglyot brutálisan legyilkolt.
Az NDK-s időkben, 1971-ben egy közeli kavicsbányában már kiástak egy tömegsírt, abban 577 magyar zsidó földi maradványaira bukkantak. A témával foglalkozó történészek szerint még legalább egy vagy két tömegsírnak kell lennie - kutatásaik alapján nagy valószínűséggel Hans-Jürgen H. szóban forgó telkén. A Berliner Kurier bulvárlap azt írta, az egykori keletnémet állambiztonsági szerv, a Stasi utasítására állítólag a kavicsbányában kiásott halottak aranyfogait kivették, a földi maradványokat elégették.
A Bajorországban élő telektulajdonos azonban hallani sem akar róla, hogy a területen bármiféle feltárást végezzenek. A bíróság szerint az alkotmány biztosítja a magánlakások védelmét, vagyis a tulajdonosnak nem kötelező eltűrnie telke átvizsgálását. A tartományi és helyi hatóságok különböző pénzügyi ajánlatokat, illetve biztosítékokat tettek, Hans-Jürgen H. mégis hajthatatlan - igazából senki sem tudja ennek okát, ügyvédje sem nyilatkozik.
A cottbusi bírósági döntés ellen tiltakozott a Németországi Zsidók Központi Tanácsa is. A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének nevében Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató azt nyilatkozta az MTI-nek: a Mazsihisz mindent elkövet a feltételezett tömegsír feltárása, a halottak méltó eltemetése érdekében. A jamlitzi koncentrációs tábort a szovjet csapatok "különleges gyűjtőtáborként" 1947 tavaszáig még tovább használták.
