Sok mindenre jó a személyi számítógép: a monitor tetején elfér a kisebb cserepes virág, a kabalaállatka, a legfrissebb unoka legfrissebb fotója. A földhivatali (városi?) legenda szerint az adminisztrátorok pohártartónak használták a CD-meghajtót - mire másra?

Az Európai Bizottság minap közölt felmérése az e-orvoslásról, vagyis az orvosok számítógép-használatáról látszólag vállon veregeti a hazai egészségügyet. Minden magyar háziorvos használ PC-t, szinte mindegyikük legalább egyféle, a betegeivel kapcsolatos adatot is rögzít rajta, több mint négyötödüknek pedig egyenesen a rendelőjében található a szerkezet. Orvosaink 83 százaléka igénybe veszi a technikát, amikor diagnózist állít fel, vagy receptet készít elő.

A teljes elterjedtség Európában csak néhány északi kiváltságosra, a finnekre, a svédekre, valamint az egész országukat wifi-, azaz drót nélküli internetes övezetnek nyilvánító észtekre jellemző Magyarországon kívül. Nem lebecsülendő helyezés: az európai átlag 87 százalék; a ciprusi, a máltai és a romániai orvosoknak csak a kétharmada lépett túl a kockás füzet nyitotta távlatokon. Pedig az EU bízik abban, hogy az e-egészségügy elterjedése a betegek javát szolgálja. - Örvendetesnek találom az egészségügyi hatóságok és az orvosok által tett erőfeszítéseket, amelyek a hatékonyabb működést célozzák - nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottságnak az információs társadalomért felelős tagja. Hozzátette: - Ez a felmérés azonban azt is jelzi, hogy ideje lenne sokkal szélesebb körben bevezetni az elektronikus szolgáltatásokat.

Mintha csak a magyar orvosoknak üzent volna. A széles sávú internethasználatban - ahol a háziorvosok esetében az EU-átlag csaknem ötven százalék - leginkább (ismét) az északiak, a dánok, a svédek, a hollandok és a finnek jeleskednek. A magyar orvosoknak viszont alig több mint egyharmada (35,7 százaléka) aknázza ki ezt a lehetőséget. Vigasznak legalábbis kevés, hogy Romániában mindössze öt százalék az arány.

A még rafináltabb módozatokkal ennél is kevesebben élnek hazánkban. Az adatátviteli lehetőségekkel a magyar orvosok mindössze tizenkét százaléka él laboreredmények lekérésénél (az EU-átlag 40 százalék), és elhanyagolható azok aránya, akik klinikákkal, szakorvosokkal is cserélnek a betegeikre vonatkozó információkat, illetve elektronikus recepteket írnak fel. Ez utóbbi csak a dánoknál, a svédeknél és a hollandoknál elterjedt, az országokon átnyúló e-orvosi együttműködés pedig lényegében csak a hollandoknál. Még a gazdag északiaknál is lemaradásban van a telemonitoring, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy távolról kövesse nyomon a betegség lefolyását, és krónikus betegségeknél távolról folytassa magát a kezelést is.